Kezdjük a legfontosabbal: az év utolsó mérkőzésén 2-1-re győztünk Crotone-ban, ez pedig azt jelenti, hogy a bajnokság felénél vezetjük a Serie B tabelláját! Őszi vagy inkább téli bajnokok lettünk, de tudjuk: ez még semmit sem ér, maximum annyit, hogy egy picivel nyugodtabban vághatunk neki a szezon második felének! Egyébként vasárnap beigazolódtak az előzetes várakozásaink, ugyanis egy igen nehéz és izgalmas 90 percet játszottunk Crotone-ban, ahol végül nagyon értékes három ponttal lettünk gazdagabbak. Következik az év utolsó összefoglalója.

Ünneplésre készültek Crotone-ban, ahol hatalmas várakozás előzte meg a listavezető Palermo vendégjátékát. A stadion szinte teljesen megtelt, amelyen az előzmények ismeretében nem is nagyon lehetett csodálkozni, mert a Crotone elég jól szerepel az idei bajnokságban, ez pedig nyilván arrafele is meghozta a kedvet a meccsre járásra. A forduló előtt az 5. helyen állt a piros-kék csapat és egy esetleges bravúrgyőzelemmel megkoronázhatta volna a félévi produkcióját és akár még a dobogóra is felléphetett volna. Ehhez azonban nem mást, mint a forduló előtt első helyen álló Palermo-t kellett volna legyőzni, ami nem ígérkezett egyszerű feladatnak. Ugyanez igaz volt a mi szempontunkból is, mert számunkra sem ígérkezett könnyűnek a crotone-i kirándulás, amelyen csak egyetlen cél lebeghetett a szemünk előtt: egy győzelemmel megőrizni az első helyünket és így elmenni a téli szünetre!

Ehhez szerencsére hamar meg is tettük az első lépést! A harmadik percben Barreto jobb oldali szögletét Andelkovic csúsztatta tovább, Abel Hernandez pedig jókor volt jó helyen és két lépésről a hálóba fejelte a labdát! 

Villámrajt, ami le is hűtötte a hazai kedélyeket. Még azon sem volt időnk elmélkedni, hogy milyen összetételben álltunk fel a meccsre, mert máris ünnepelhettünk. Amikor pedig az ősszel vezetést tudtunk szerezni az első 10 percben, mindig nyertünk is! Emlékezzünk csak a Pescara vagy a Reggina elleni győzelemre! Ezt tehát mindenféleképpen jó előjelnek vehettük a vasárnap délutáni meccsen, és bíztunk benne, hogy ez a sorozat Crotone-ban sem fog megszakadni. A remek kezdés egyértelműen jót tett a Giuseppe Iachini által irányított kedvenc rózsaszín-fekete csapatunknak, mert a mieink a gól után tetszetősen futballoztak. Nem úgy Massimo Drago legénysége, akiket szemmel láthatóan megzavart a korán bekapott gól. Persze próbáltak váltani a hazaiak, ám komoly helyzetig nem jutottak el. Samir Ujkaninak mindössze csak egy-két kósza fejest kellett hatástalanítania az első félórában. Ebben mondjuk nagy szerepe volt a védelmünknek is, akik meglepő-módon elég összeszokottan mozogtak vasárnap délután. A crotone-iak gyakorlatilag egyetlen egyszer sem találtak rést a hátsó sorunkon, ami azért volt nagy szó, mert csütörtökön, Munoz-t leszámítva, ugyanez a védősor nagyobbnál-nagyobb helyzeteket hozott össze a Ternana-nak. De ezúttal nemcsak a védelmünk működött jól, hanem az egész csapat! Az első félórában egy nagyon okosan, szervezetten játszó csapat benyomását keltettük, amit jó volt látni. Mint ahogy Kyle Lafferty ollózós mozdulatát is szívesen néztük meg, amelynek az egyetlen szépséghibája csak annyi volt, hogy nem született belőle gól! Pár perccel később Ujkaninak is védenie kellett, ugyanis a nagy kedvvel játszó De Giorgio rájött arra, hogy átlövéssel kell próbálkozni, a jó 25 méterről leadott lövése pedig bizony be is akadt volna, ha nem véd nagyot az albán. Ezt megúsztuk, mint ahogy, a hazai kilences Bidaoui is megúszott egy nyilvánvaló piros lapot! A Crotone támadója arcon könyökölte Lafferty-t, amit a bíró nem vett, vagy nem akart észrevenni… Nagyjából ennyi történt az első félidőben, amely után tehát egy gólos előnyben voltunk. És ez kellett is, mert a forduló rangadóján, a Pescara-Empoli meccsen szintén 1-0-ra vezettek a vendégek, ez pedig azt jelentette, hogy ha ott így marad az eredmény, akkor csak és kizárólag győzelemmel tudjuk megőrizni az első helyünket a tabellán.                                                            A második félidő elejét a Crotone igyekezett támadóbb felfogásban kezdeni, amire számítottunk is, éppen ezért a mieink kontrákra rendezkedtek be, és átadták a területet. Massimo Drago fiai az 54. percben közeljártak az egyenlítéshez, ám Ujkanin ezúttal sem tudtak kifogni. Csendben megjegyezhetjük, hogy Samir Ujkani kitűnően helyettesíti Sorrentino-t, aki szinte nem is hiányzik a jelenlegi Palermo-ból! Az albán fiú most már meccsek óta remek formában véd, a kapott gólokért pedig egyáltalán nem hibáztatható! Reméljük, a jó formája majd az újévben is megmarad, mert szükségünk lesz rá, még a tavasszal is! És Lafferty góljaira is nagy szükségünk lesz, aki Crotone-ban a második gólunkat szerezte. Az 57. percben egy remek kontra végén került hozzá a labda, az észak-ír pedig kb. 20 méterről óriási gólt ragasztott a jobb felső sarokba! (Ezt a gólt érdemes többször is visszanézni!)

(A gól után Lafferty és Hernandez sajátos örömtáncot mutatott be!)

Ezért a gólért egyébként Abel Hernandez is dicsérhető, ugyanis az uruguayi-tól indult az akció, amelynek végén Lafferty elé került a labda. Szeretnénk elmondani, hogy ezúttal Abel játékával sem voltunk elégedetlenek, bár az is igaz, tud ő ennél még sokkal, de sokkal jobban is játszani. Egy óra játék után tehát megduplázódott az előnyünk és magabiztosan vezettünk. Nem tartott azonban sokáig a kétgólos különbség a két csapat között, mert Jacopo Dezi a 63. percben szépíteni tudott. Ez volt talán az első olyan pillanat a meccsen, amikor be tudták játszani a védőink mögé a labdát, és ezt, ki is használták a crotone-iak. Egyébként a gólpasszt a hetes számmal játszó Mazzotta adta, aki bal oldali védőt játszott, és bevalljuk, nagyszerű játékost ismertünk meg benne. Talán érdemes lenne őt megkeresni januárban, mert úgy véljük, sokat segíthetne nekünk a feljutásban vívott harcért! Mint ahogy a Crotone-nak is sokat segített vasárnap! A gól után gyakorlatilag teljesen beszorultunk, és a jobb oldalunknak elég sokszor okozott fejtörést Mazzotta kikapcsolása. Morganella kicsit fáradtan mozgott, talán sokat kivett belőle a csütörtöki játéknap, és úgy tűnt, a középpályán sem vagyunk már elég frissek. Szerencsére Pisano elég friss volt ahhoz, hogy góltól mentse meg a csapatot, mert nem sokkal a szépítő gól után, óriási helyzetben mentett utolsó emberként. Nagyon lassan peregtek ekkor a percek, és mondjuk ki: óriási nyomás alatt kellett játszanunk! Már a labdát sem nagyon tudtuk megtartani, érezhető volt, hogy elfáradtunk az év végére. Érezte ezt a Crotone mestere, Drago is, aki csatárokat küldött be a hátralévő időre, ez pedig újabb életveszélyes szituációkat eredményezett a kapunk előtt. A 74. percben csak a szerencsének, no meg Bidaoui-nak köszönhettük, hogy nem lett egyenlő az eredmény, aki óriási ziccerben az üres kapu mellé emelt. Nagyon úgy tűnt, hogy ezt a meccset 1-2-vel kell kihúznunk, mert a gól, a mi részünkről már nem volt benne a játékban. Iachini első cseréjét kicsit késeinek éreztük, ugyanis csak a 78. percben változtatott először, amikor is Verre helyett, Ngoyi-t küldte a pályára. Ezzel a cserével ismét csak tudnánk vitatkozni, de most inkább hagyjuk. A második változtatása viszont már örömteli volt, ugyanis a hajrára beküldte végre Dybala-t, akivel érezhetően veszélyesebbek lettünk a meccs utolsó perceire. Paolo elég jól kavargatott, nem egyszer harcolt ki fontos szögletet vagy szabadrúgást, amivel tudtuk húzni az időt, a végén pedig még majdnem gólt is lőtt, de a lövését végül szögletre tolta a kapus. Négy perc volt a beígért a hosszabbítás, mi pedig már csak azon imádkoztunk, hogy ne ismétlődjön meg az, ami pár hete Lanciano-ban! Ehhez mondjuk a Crotone-nak oda kellett volna szögeznie minket a kapunk elé, ám mivel ez nem történt meg, szerencsére az egyenlítés is elmaradt. Megszólalt a hármas sípszó, amivel nemcsak a meccs, hanem a 2013-as évünk is véget ért. Az év lezárásaként egy nagyon értékes győzelmet arattunk Crotone-ban, ott, ahol véleményünk szerint, sokan meg fognak még izzadni a tavasszal! Összességében jól játszottunk – leszámítva a meccs vége felé jelentkező természetes fáradtságot -, és igazi csapatmunkával harcoltuk ki a három pontot. A győzelem pedig azt jelentette, hogy a mieink, minden további eredménytől függetlenül az első helyen állnak a bajnokság felénél, és a téli szünetet egy pontos előnnyel (az Empoli is 2-1-re nyert Pescara-ban) a tabella tetején tölthetik majd. Erre pedig mi mást is lehetne mondani, minthogy: Szép volt fiúk!

Az ünneplés pedig nem maradt el Crotone-ban. Igaz, ennek már csak mi, Palermo-hívek tudtunk örülni. Játékosaink a lefújás után levetették, majd kidobálták a mezüket a vendégszurkolóknak, ezt követően pedig egymással összeölelkezve szolidan megünnepelték a mögöttünk hagyott félévet, és a téli első helyet. Mi tagadás, jó volt ezekkel a képekkel zárni a bajnokság első felét és a 2013-as esztendőt! De hogy 2014 májusában ünnepelünk-e a Crotone ellen, azt még nem tudni. Mindenesetre nagyon bízunk benne!

Íme a tabella:

• Siena: -5 pont (Szövetségi döntés)

A bajnokság 2014. január 25-én folytatódik.