A pordenone-i múlt is segített

Lehetne sok mindenről beszélni, és nyilván még fognak is, a kedd esti Palermo-Perugia bajnokival kapcsolatban, de bárki bármit mond, a lényegen, vagyis az 1-0-ás végeredményen, szerencsére már senki és semmi sem tud változtatni. Nem kérdés, hogy ezzel a győzelemmel nagyon fontos 3 ponthoz jutottunk a hétközi fordulóban, aminek természetesen örülünk, annak viszont már nem, ahogyan elértük ezt a későbbiek szempontjából még jelentősnek tekinthető sikert. Tudniillik, kedvenceink csapnivaló teljesítménnyel rukkoltak elő az ötödik játéknap rangadóján, ezért nem kizárólag rajtuk múlott, hogy mégis győzelmet ünnepelhettünk a végén. És akkor hogyan lett 1-0? Kiderül, ha a folytatás gombra kattintotok!

A találkozóról:

Bruno Tedino-t alighanem szerették előző állomáshelyén, Pordenone-ban. Na ja, nincs ebben semmi meglepő, ugyanis jelenlegi vezetőedzőnk a tavalyi szezonban a 3. helyig vezette a zöld-fekete gárdát a harmadosztályban, és a feljutásról mindössze csak 11-esekkel maradtak le az immár B-ben szereplő Parma-val szemben. Tedino-ról tehát, vélhetően szép emlékeket őriznek a pordenone-i emberek, amit a kedden este történtek is alátámasztanak. A Serie B 5. fordulójának rangadóján, a Palermo-Perugia összecsapáson ugyanis, a Pordenone-ból származó Riccardo Ros játékvezető a pályán hozott ítéleteivel tanúbizonyságot tett arról, hogy minden bizonnyal még mindig tiszteli szülővárosának volt edzőjét, hiszen a Barbera-ban rendezett hétközi meccsen nem egyszer döntött úgy, hogy azzal Tedino-nak és csapatának kedvezett. Persze, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a spori kizárólag a vendégek kárára tévedett kedden, de a nagyobb hibáiból egyértelműen a mieink profitáltak. Elég, ha csak arra gondolunk, amikor a 35. percben nem mutatta fel a második sárga lapját is Struna-nak, ami valljuk be, járt volna neki, de a 44. minutumban is megkönyörült rajtunk, mert bizony Chochev durva belépője nyomán, amely után cserélnie is kellett a perugiaiaknak, szintén nyugodt szívvel előhúzhatta volna a piros kártyát a zsebéből. Szerencsére nem tette, pedig a vendégek igen erősen reklamáltak – nem ok nélkül! Arról ugyanakkor már nem Ros tehetett, hogy Federico Giunti labdarúgói jobbnál is jobb lehetőségeket packáztak el az első játékrészben! Hogy két ilyet is említsünk: a 29. percben az észak-koreai csatár, Kwang-Song Han lőtt az oldalhálóba nagy helyzetben, míg a játékrész hosszabbításában, Posavec hatalmas bakija következtében Cristián Buonaiuto-nak az üres kapu sem volt elég ahhoz, hogy vezetéshez juttassa a Perugia-t. Eme eseményeknek köszönhetően megúsztuk az első játékrészt, mégpedig sok szempontból is, de a hazai közönség éles füttyszava azért jelezte a játékosok felé, hogy valamit mégiscsak változtatni kéne a folytatásra! Mindazonáltal, Tedino nem látott okot a variálásra a félidőben, így nem meglepő módon a szünet után sem javult fel a játékunk! Mondjuk, a lehetőség meg volt rá, hogy új meccs kezdődjön, hiszen a 47. percben Chochev minden addigi rossz megmozdulását feledtethette volna, ha óriási ziccerben a kapuba lő, ám hiába állt szemben Rosati-portással, hozta a szokásos formáját, és gyenge megoldást választott. Nyilván, egy gól feloldhatta volna a görcsöt a fiúkban, így viszont maradt a szenvedés. A támadójátékunk megint egy az egyben Coronado kreativitásán múlott, miközben a többi pályán lévő labdarúgónk képtelen volt felvenni a ritmust. A hátsó hármasunkról pedig jobb nem is beszélni! A Struna-Bellusci-Szyminszki védelem mellett gyakorlatilag úgy és akkor kerültek helyzetbe a perugiai támadók, amikor csak akartak. Han mellett a másik csatár, Mustacchio és a Chochev durvasága miatt pályára kerülő Emmanuello is könnyen eredményes lehetett volna a 2. félidő derekán, ám a piros-fehérek szerencsére tényleg versenyt csináltak abból, hogy mit lehet még kihagyni! Nem tudjuk, mi járt Tedino fejében ekkortájt, de nagyon kíváncsiak lettünk volna arra, hogy miként akart nyerni! Mert a Chochev-Jajalo csere aligha oldotta meg a problémáinkat! Ennek ellenére, gólt mégis a mieink lőttek, pedig a játék képe alapján erre nem nagyon lehetett számítani! A 79. percben azonban, Ros újfent segített Tedino-n és alakulatán, ugyanis Aleesami gyengécske baloldali beadása után kezet látott az egyik vendégjátékosnál, ezért a büntetőpontra mutatott. Noha véleményünk szerint, megítélhető volt a tizi, a perugiai csapat játékosai nehezen emésztették az ítéletet, és a mai napig állítják, hogy rossz döntést hozott a játékvezetői hármas – élén Ros-szal. Szerencsére, Nestorovski ezzel mit sem törődött, és ballal a jobb sarokba küldte a labdát – 1-0-ra módosítva az eredmény állását. Ezzel azonban még nem volt vége a találkozónak, meg a viharos ítéletek sorának! Ilija, a gólja után gyorsan beszedett egy sárga kártyát, majd pedig a tűzzel játszott, hiszen 3-4 percen belül annyi szabálytalanságot követett el, amiért nyugodtan megkaphatta volna (a sípszó utáni labdaelrúgásért járt is volna…) az újabb lapot. De piros lap nélkül így sem úsztuk meg, ami valljuk be, csoda is lett volna! A 91. percben, az újfent katasztrofálisan játszó Bellusci csak kiharcolta, hogy eggyel kevesebben fejezzük be a találkozót, habár a nyáron igazolt védő esetében talán elég lett volna sárgával fegyelmezni…

Mindegy, az eredményt ez a kiállítás már nem befolyásolta, ugyanis a Perugia képtelen volt ezen az estén Posavec hálójába juttatni a labdát, és éppen emiatt maguknak is köszönhetik, hogy nulla ponttal hagyták el a Barbera-t, a mieink meg talán még most sem tudják, hogy miként sikerült ilyen gyötrelmes játékkal győzniük! Egy biztos, Coronado-ék ezzel a meccsel aligha lettek népszerűbbek Palermóban, Tedino viszont újfent rájöhetett arra, hogy még mindig kedvelik őt a pordenone-i emberek!

A JÁTÉKOSAINK ÉRTÉKELÉSE:

Josip Posavec: Sokat bizonytalankodott kedden, volt, hogy egyszerű labdákat is alig bírt összeszedni! A legnagyobb hibát az első félidő hosszabbításában követte el, amikor a kapujából kifutva lukat rúgott, ám nagy szerencséje volt, hogy Buonaiuto nem élt az ajtó-ablak ziccerrel és az üres kapu mellé lőtt! Egy esetben azért fogott egy nagyot, de összességében nem rajta múlt, hogy nem kaptunk gólt, mert ezt a nagyobbnál-nagyobb helyzeteket elpuskázó vendégeknek köszönhetjük!

Aljaz Struna: Ha Ros-sporttárs szőrös-szívű lett volna, a 30. és a 35. perc között két sárgát is kioszthatott volna neki, és akkor bizony, a szlovén védő nagyon nehéz helyzetbe hozta volna a csapatot, amelyen így sem sokat segített! Még szerencse, hogy a szünet után lecsillapodott és visszavett a keménykedésből, de ezzel együtt újfent bebizonyította, hogy a képességbeli hiányosságait az erejével szeretné pótolni!

Giuseppe Bellusci: Abban bíztunk a meccs előtt, hogy Tedino Bellusci-t pihenteti majd a Perugia ellen, erre az a Thiago Cionek találta magát a padon, aki messze a legjobb védő volt az utolsó két meccsen. Ennek köszönhetően Bellusci bennmaradt a csapatban, és ezúttal középhátvédként funkcionált, de itt sem nyújtott jobbat, mint baloldali védőként az előző két fordulóban! Gyermeteg helyezkedési hibákat képes véteni, és továbbra sem értjük, mit keres a csapatban! A vele kapcsolatos kételyeinket az utolsó percben összeszedett piros lapjával is alátámasztotta, amiben azért volt jó is! Mégpedig az, hogy a Pro Vercelli ellen biztosan pihenni fog!

Przemyslaw Szyminski: Nem emlékszünk kirívó hibára tőle, vagyis a három védőnk közül a lengyel fiú nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt.  Meggyőződésünk, hogy többre mennénk, ha Cionek-kel együtt szerepelne a védelemben, mert akkor már csak egy egy jó középső védőt kellene melléjük rakni!

Michel Morganella: A svájci csapatba állítása Rispoli helyett egy újabb szarvashiba volt Tedino-tól, ezért érthető volt a visszacsere a 62. percben. Michel beadásainak a többsége kedden sem talált társakat, ráadásul, ezúttal nem is nagyon aktivizálta magát a jobb szélen.

Eddy Gnahoré: A Perugia ellen Gnahoré-nak sem ment a játék, jóval halványabb volt, mint amilyennek megismertük az eddigi meccseken.

Radoslaw Murawski: A Foggia-ban lőtt gólja után várható volt, hogy kezdő lesz a hét közben, de összességében nem nyújtott kimagaslót kedden. Az első félidőben neki is volt egy kemény belépője, amiért sárgát kapott, a második játékrészben viszont teljesen észrevehetetlen volt. Ezzel együtt, semmivel sem voltunk gyengébbek, mint amikor Jajalo játszik ugyanezen a poszton!

Ivaylo Chochev: A teljesítménye értékeléséhez elég két jelenetet kiemelni! Az egyik, amikor a 44. percben elgurult a gyógyszere és két perugiai játékost vitt a földre úgy, hogy az egyiket le is kellett cserélni a durva és piros lapot érő megmozdulása miatt, a másik pedig az a ziccer, amikor a 2. félidő elején a kapussal szemben állva olyan gyengén gurított, hogy Rosati-nak meg sem kellett erőltetnie magát a védéshez! Akkor bezzeg nem volt erő benne, ami után fel is merült bennünk a kérdés, hogy mikor tesz már valami olyat Chochev-barátunk, amire büszkék lehetnénk…?

Haitam Aleesami: A jobbak közé tartozott kedden, amit mutat az is, hogy a norvég beadása után pattant a perugiai védő kezére a labda, amellyel kiharcoltuk a 11-est és ezáltal a győzelmet is. Remélhetőleg, a következő fordulóban is ezt az arcát mutatja majd!

Igor Coronado: Akárcsak a többiek, kedden a brazil játékmester sem nyújtott annyira kiemelkedőt, de még ezzel együtt is csak akkor tudtunk valami váratlant csinálni az ellenfél kapuja előtt, ha nála volt a labda. Továbbra is egyedül érezheti magát a támadószekcióban, és tényleg elgondolkodtató, hogy mi lenne velünk nélküle?

Ilija Nestorovski: Megtette, amit kellett, az általa értékesített 11-essel eldöntötte ezt a fontos rangadót! Igaz ugyan, hogy még mindig jóval többet várunk tőle, mert akcióból ezúttal sem volt képes betalálni, de az előző fordulókhoz képest már sokkal jobban játszott és a büntetőt is nagyon higgadtan értékesítette, ami remélhetőleg jó hatással lesz a jövőbeni teljesítményére!

A Morganella-t váltó Andrea Rispoli ezúttal nem tudott annyit lendíteni a csapaton, mint máskor, de legalább volt pár jó középre ívelése, amit a svájci nem mondhatott el magáról, míg a Chochev helyett csatasorba állított Mato Jajalo-tól kedden sem emlékszünk semmilyen értékelhető megmozdulásra. A mérkőzés hosszabbításában pályára küldött Thiago Cionek nem sok lehetőséget kapott a Perugia ellen, de a beállásával talán egy picit így is segített az emberhátrányba kerülő védelemnek kihúzni az 1-0-t.