Black Monday

Elgondolkoztunk azon, hogy írjunk-e egyáltalán valamit a Cittadella elleni hazai 0-3-ról, mert az az igazság, hogy több mint 24 órával a lefújás után sem nagyon találunk szavakat a hétfő esti teljesítményünkre! Na ja, az elmúlt időszak jó eredményei után nem várt összezuhanást láttunk Tedino legényeitől, így az utóbbi hetekben megszokott módon nem értékelhetjük a történteket, hiszen erről a meccsről gyakorlatilag csak negatívumokat tudnánk felsorolni, abból viszont temérdeket! Annak azonban nem lenne értelme, hogy egy maratoni hosszúságú posztban ecsetelgessük, hogy véleményünk szerint mit kellett volna másként csinálni azon a meccsen, amelyre még a rémálmainkban sem szeretnénk emlékezni, ezért az alábbiakban inkább krónika-formában próbáltuk meg összefoglalni a hatalmas pofonnal felérő vereséget, amelynek következményeként egyébként, egészen az 5. helyre süllyedtünk vissza a tabellán! 

Csak kapkodjuk a fejünket a különböző Black Friday ajánlatokon, arra azonban abszolút nem számítottunk, hogy a palermói labdarúgók már a hét elején így „leárazzák” magukat és gyakorlatilag ajándékba adnak három pontot a Cittadella-nak! Már a mérkőzés elején is érződött, hogy nem a mieink elképzelése érvényesül, a vendégek sokkal agilisabbak voltak. No igen, a hétvégén kirobbant botrány, miszerint csődeljárás van a rózsaszín-fekete klubbal szemben, alighanem ott motoszkált a játékosok fejében is, hiszen minden pályára lépő nagyon indiszponált volt, és nyomát sem lehetett látni annak a futballnak, amit egy hete, Cremona-ban mutattak Rispoli-ék.

Josip Posavecnek már az első negyedórában is akadt dolga bőven, miközben a túloldalon Chochev lövése nem talált kaput. Ezzel együtt, meg lehetett volna a vezetés, ám a 19. percben Nestorovski esésénél néma maradt a síp – a büntető lett volna a helyes ítélet! Utóbb kiderült, ez a momentum jelenthette volna a mieink számára az egyetlen mentsvárat ezen a meccsen, mert talán, ha előnybe tudtunk volna kerülni, akkor más meccs kezdődhetett volna! Ezek azonban csak feltételezések, a helyzet az volt, hogy az utolsó három bajnokiján mindössze kettő pontot összekaparó Cittadella a folytatásban szó szerint lefutballozott bennünket – a Barbera-ban! Az első félidő derekánál még volt egy jó Chochev próbálkozás, ami kaput is talált, de Alfonso-kapus a helyén volt, utána viszont teljesen veszélytelenek voltunk a vendégkapura. Tedino az a húzása, hogy Coronado helyett Embalo kezdett, rosszul sült el, ugyanis ennek köszönhetően nem volt egyetlen ember sem a pályán, aki helyzetbe tudta volna hozni Nestorovski-t. Lássuk be, Embalo nem az a játékos, aki képes lenne óriási zsugákra, az önzősége pedig hétfőn is idegesítő volt!

 A hosszú sérüléséből felépülő, s hétfőn újra kezdőként pályára lépő Aleesami ugyan ívelte a labdákat balról középre, ennek azonban semmi értelme nem volt, miként annak sem, hogy Tedino újfent kivitte jobboldali védőnek Struna-t, és bennhagyta középen Bellusci-t! A két játékosnak már egy hete, a Cremonese támadóival is igencsak meggyűlt a baja, és nem volt ez másként hétfőn este sem! Hát ja, az sem volt véletlen, hogy Bellusci már a 20. percben be is sárgult, ami mutatta azt is, hogy Christian Kouame, Luca Strizzolo és a mögöttük játszó Chiaretti nagyon fickándozott!

Érződött, ennek előbb-utóbb rossz vége lesz, de az már a mieink balszerencséje, hogy lélektanilag a legrosszabbkor, a 44. percben kerültünk hátrányba! Az imént már említett elefántcsontparti támadó, Kouame egy kapu előtti kavarodás végén megszelídítette a lasztit, majd egy egyszerű csellel Szyminski-t és Murawski-t is becsapta, aztán pedig kilőtte a hosszú sarkot! Bizony, ennél a jelenetnél az is kristálytisztán látszott, hogy az általunk már többször is dicsért Murawski, valamint Szyminski sem volt ott fejben, magyarul, a két lengyel is jóval a tudása alatt futballozott hétfőn!

És azért is írtuk az imént, hogy rosszkor kaptuk a gólt, mert Pescara-ban és Cremona-ban is azonnal góllal reagáltunk a bekapottra, most azonban jött a szünet, amely ezt lehetetlenné tette! Na persze ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy ha nem jön a félidőt jelző sípszó, akkor biztosan egyenlítünk, mert mint már a fentebbiekben jeleztük, rá sem ismertünk az előző hetekben látott csapatunkra! Egyetlen embert sem tudtunk kiemelni a csapatból, mindenki csapnivaló játékkal rukkolt elő, így arra voltunk kíváncsiak, hogy Tedino mit lép a 2. félidőre! A válasz a semmi volt, amit nem igazán lehetett értelmezni…

Ennek fényében, aligha volt meglepő, hogy a folytatásban is a Cittadella játékában láttunk gyönyörű, futballra emlékeztető jeleneteket, a mieink meg kis túlzással azt sem tudták, hol vannak! Nagyon kínos volt már a térfélcserét követő öt-tíz perc is, hiszen a levegőben lógott a vendégek második gólja, és inkább csak az volt a kérdés, hogy lesz-e annyi szerencsénk, hogy megússzuk a gránátvörös színű klub rohamait, és a végén valami csoda folytán kiegyenlítünk? Alighanem valami ilyesmiben bízott Tedino-mester is, aki látva a csapat erőteljes küszködését, rövid idő alatt kettőt is cserélt, az elsőt pedig jókora fütty is kísérte! Na, nem a pályára lépő Igor Coronado-nak szólt a szurkolók eme kritikája, hanem az onnan lejövő, és ezúttal is a nullás szint körül teljesítő Mato Jajalo-nak…

 Nyilván, Coronado érkezésével és Trajkovski (az ugyancsak rosszul játszó Embalo helyett jött) beállításával valamelyest a szerkezetnek is változnia kellett, ebből azonban nem érzékeltünk egy leheletnyit sem, hiszen a játék továbbra is a mi térfelünkön zajlott! A 65. percben pedig tulajdonképpen el is dőlt a találkozó sorsa! A saját 16-osunknál vesztettünk labdát, amelyből gyors helyzetet teremtettek a vendégek, és ugyan a teljesen tisztán álló Kouame lövését még védte Posavec, a kipattanót a szintén magányosan ácsorgó Strizzolo bepofozta a kapunkba. Hogy hol volt, vagy mit csinált a Szyminski, Bellusci, Struna védelmi hármas, azt ne tőlünk kérdezzék!

Kisvártatva jött a harmadik cittadellai találat is, mégpedig hasonló előzmények után! Ezúttal is sikerült a saját térfelünkön eladni a labdát, ám ahelyett, hogy annak visszaszerzésére törekedtünk volna, Rispoli a társakkal való veszekedésre pazarolta az energiáját, így pedig Salvi mindenfajta díszkíséret nélkül gondolhatta el, hogyan pókhálózza ki a jobb felső sarkot mintegy 25 méterről! Miután a kivitelezése is tökéletesre sikeredett a Cittadella egyébként is gólerős védőjének, háromgólossá vált a különbség az utolsó tíz percre, amely összességében lehetett volna akár több is!

Szó, ami szó, a vendégek frappáns és ötletes támadójátékot mutattak az egész mérkőzés során, így aztán szemernyi kétség sem férhetett a győzelmükhöz, meg ahhoz sem, hogy teljesen megérdemelten vitték el a három pontot a Barbera-ból, ahol már másodjára betliztünk az ősszel! Csalódottak azért lehetünk, mert a Cremonese otthonában aratott bravúrt követően úgy tűnt, egymásra találhat a közönség és a csapat, ám az akkor felépített image-t, kicsivel több, mint egy hét alatt sikerült is teljesen lerombolni a hétfő esti teljesítménnyel! Ráadásul, ezzel a kínos hazai zakóval a 15. forduló egyik, ha nem a legnagyobb vesztesei is mi lettünk, hiszen a játéknap előtt még az élen álltunk, az eredmények következtében pedig már csak ötödikek vagyunk…

És ugyan pár nap még hátravan az őrült Black Friday-ig, megállapíthattuk, hogy nekünk már a hétfő is feketére sikeredett, sőt, rendkívüli esetben akár a következő napok is azok lehetnek, ugyanis a csődeljárással kapcsolatban sem született még döntés a bíróságon! Reméljük, ott legalább részesülünk valamilyen kedvezményben, ha már egyszer erről szól ez a hét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.