Újra Szicília derbi hétvégéje következik: nem könnyű megszokni, hogy ezúttal nem az első osztályban, hanem egy vonallal lejjebb feszülnek egymásnak Szicília csapatai, és sajnos vagy nem, de van arra bőven esély, hogy jövőre egyetlen csapat se képviselje Olaszország páratlan régióját a Serie A-ban. Sok okból, többek között az előbb felsorolt az egyik, amiért hazai kifejezéssel élve „kiemelt kockázatú” a Trapani elleni meccs, amelyről hajtás után olvashattok.

(írta: Rosanero)

Szeptember közepe óta szépen megindultunk: akkor azt mondtuk, a bajnokságot nem a szezon elején kell megnyerni,de elengedhetetlen, hogy ne szakadjunk le számottevően az élen állóktól már ideje korán. Nos, a Brescia elleni vereség óta 6 meccsen 4 győzelem és két döntetlen, a capolista Virtus Lancianótól 4 pont a lemaradásunk, de a biztos, play-off nélküli feljutó helyet jelentő második helytől „csak” 3. Pontosan ismerjük, mire és mire nem képes csapatunk, én nem vártam többet ennél, és kifejezetten idegesített, hogy mindenki a Palermót mondta abszolút esélyesnek, mint a Serie B lehetséges győztese. Egyrészt öndicséretből sem volt hiány mostanában, két ilyen szezont követő kiesés után pedig szerintem csak mélyen kellene hallgatnunk, még ha valóban az egyik legjobb kerettel is rendelkezünk a másodosztályban. Nem győzzük hangsúlyozni: a Serie B-ből még kereken 30 meccs van hátra, iszonyat hosszú bajnokság, kár lenne bárkit is temetni, vagy az egekbe emelni. Mind ezek mellett persze örülünk, hogy végre egyetlen idegenbeli meccsre sem készülhetünk egyetlen kézlegyintéssel, és képesek vagyunk elhozni három pontot, mint pl legutóbb Avellinóból.

A Trapani tündérmesét irigylő sztorinak köszönhetően jutott fel a Serie B-be, ahol a kezdeti lendület megtorpanni látszik ; az utóbbi 5 meccsükből 4-en is döntetlent játszottak, míg a Derbyre egy vereséggel hangoltak hazai pályán a Carpitól. Hosszabban nem foglalkoznánk velük, hiszen a blog eddigi egyetlen vendégszerzőjének, floyddebarbernak köszönhetően született egy kiváló poszt a Trapani Calcióról, ami valószínűleg minden kérdésetekre választ ad ; amennyiben mégsem, akkor bátran használjátok a kommentmezőt.

Ha megfutjuk a kötelező közhelyeket, mi szerint egy derbin nincs esélyes, bárki nyerhet, teljesen más meccs, mint a többi, oké túlvagyunk ezeken – szóval, egy lelki bomba, amit a Trapani legyőzése jelentene, nem csak azt jelentené, hogy tapadnánk tovább a play-offosok köré ; de talán elkönyvelhetnénk végre úgy a csapatot, hogy kilábalt kicsit abból az igen mély árokból, ami miatt nem a Serie A-ban játszunk most sem. Esélyesként megnyerni egy derbit, hazai pályán: mindez nagyon hiányzik Palermónak most, ez pedig ugyan korai lenne kimondani bármit is, ami a feljutással kapcsolatosan egy mondatba helyezhető, de nem kis elégtétel lenne az esetleges mai győzelem.

A keretben továbbra sem lesz ott Terzi, más komolyabb hiányzóval nem kell számolnunk. Iachini eddig jóformán tökéletes munkát végez: még ha az ő döntéseivel sem értünk mindig egyet, legalább az eredmények igazolják a Mistert. Egy megnyert derby pedig minden kételyt eloszlatna vele szemben.

Keret:
PORTIERI: Fulignati, Sorrentino, Ujkani.
DIFENSORI: Andelkovic, Daprelà, Milanovic, Morganella, Munoz, Pisano.
CENTROCAMPISTI: Bacinovic, Barreto, Bolzoni, Di Gennaro, Lores, Ngoyi, Sanseverino, Stevanovic, Troianiello, Verre.
ATTACCANTI: Belotti, Dybala, Lafferty, Malele.