Szeptember első napján hivatalosan is bezárt az átigazolási piac, kialakultak a végleges keretek, éppen ezért most már mi is mérleget vonunk a 2014-es nyári mercato palermói történéseiről. Elöljáróban talán annyit feltétlenül érdemes megemlítenünk, hogy hiába csatlakozott kilenc új futballista is kedvenc csapatunkhoz, a hiányérzetünk mégis óriási! Az átigazolási politikánkban sem logikát, sem pedig koncepciót nem véltünk felfedezni, a vezetőink egyszerűen csak „vásárolgattak” néhány játékost…
Nagyon komoly terveket szövögettünk nyár elején, ugyanis a Serie B megnyerését követően azt hittük, hogy a mercato ideje alatt sikerül majd 3-4 olyan minőségi játékossal felturbózni a keretünket, akikkel újra a Serie A élcsapataihoz tartozhat majd a Palermo. Augusztusban már éreztük, szeptember második napjára pedig már tudtuk is: a nyáron megfogalmazott vágyaink csak az álmok mezején léteztek…
És erről leginkább az átigazolásokért felelős illetékeseink tehetnek, akik teljesen másként gondolkoztak, mint mi, szurkolók. Ők úgy döntöttek, hogy nem áldoznak komolyabb összegeket neves játékosokra, hanem inkább a mennyiségre mennek, és fiatal, vagy Olaszországban egyáltalán nem ismert futballistákat hoznak a klubhoz. Ezzel nem is lenne semmi baj, azzal viszont már igen, hogy a tavalyi keretünk meggyengült, hiszen két leggólerősebb csatárunkat, név szerint Kyle Lafferty-t és Abel Hernandez-t időközben értékesítettük Angliába, a pótlásukra pedig, megítélésünk szerint nem jöttek hasonló kaliberű támadók. (Rajtuk kívül még Alen Stevanovic távozását is érzékeny veszteségként kezeljük.) Gyanítjuk, nem állunk messze az igazságtól, ha azt írjuk, hogy az észak-írért, és az uruguayiért kapott összegből futotta volna egy Serie A-s szinten is magasan kvalifikált centerre, ehelyett azonban Dániából és a Serie B-ből vásároltunk.Csatárposztra ugyanis, Simon Makienok és Joao Silva érkeztek, akiknek a tudásáról, valljuk be, egyelőre vajmi keveset tudunk. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy mindkettő az a tipikusan lutri-kategória. Mondjuk, már nagyon reklamálni sincs kedvünk! A piac zárásakor ugyanis, úgy nézett ki, hogy még Joao Silva-ról is lemaradunk, hiszen 33 másodperccel a határidő lejárta után jelentettük be a leigazolását, ami miatt, külön kérelmet kellett benyújtanunk a szövetséghez, akik szerencsére nem szőröztek velünk, és végül áldásukat adták a szerződéskötésre, ezáltal pedig, hivatalosan is a Palermo játékosa lett a portugál… Úgy véljük, sokat elmond ez a kis szösszenet a vezetőink nyári ténykedéseiről!
(Joao Silva bemutatására majdnem nem került sor…)
De nemcsak a csatárposzton vannak kételyeink! Az általunk oly sokszor hangoztatott védelem „megfoltozása” szintén nem sikerült valami jól. Persze nevekből itt is volt annyi, amennyivel egy egész falat ki lehetett volna tapétázni, ám a tények megint csak önmagukért beszélnek: erre a posztra is három olyan labdarúgó vettünk, akikről szinte semmit sem tudunk. Ha viszont azt mondjuk, hogy egy costa ricai, egy elefántcsontparti meg egy marokkói válogatott védő szerepel az érkezettek listáján, akkor talán még jól is elsülhet a dolog.
A világbajnokságon nyolc közé jutott costa ricai válogatott belső védője, Giancarlo Gonzalez (fenti képen) az MLS-ből érkezik, ami tudjuk, hogy nem rossz bajnokság, ám kérdés, hogy vajon elég lesz-e az ott megszerzett rutin a Serie A-ban? Nem tudjuk, az ősszel azonban valószínűleg választ kapunk erre a kérdésünkre is. Gonzalez szerződtetésével kapcsolatban egyébként volt/van egy olyan érzésünk, hogy kicsit kényszerjellegű. És hogy miért állítjuk ezt? Azért, mert egész nyáron arról szóltak a hírek, hogy Gonzalez válogatottbeli csapattársát, Oscar Duarte-t szeretnénk leigazolni a Club Brugges-től, ám hiába alkudozták végig a teljes nyarat Ceravolo-ék, a Brugges nem adta oda Duarte-t az általunk kínált – vélhetően potom – összegért. Így aztán, az átigazolási időszak utolsó hetén tenni kellett valamit, és gyorsan kerestünk egy másik costa ricait, név szerint Giancarlo Gonzalez-t, akit rögtön le is igazoltunk, és aki információink szerint nem sokkal volt olcsóbb Duarte-nél… De a lényeg, hogy sikerült egy costa ricai védőt vásárolnunk.
A legnagyobb fogásnak Sol Bamba (fenti képen) szerződtetését tartják klubunknál, ami szerintünk megint csak túlzás, és minimum megkérdőjelezhető. Az elefántcsontparti hátvéd, aki egyébként ott volt a brazíliai világbajnokságon, a török Trabzonsportól érkezett, előtte pedig a Leicester, a Hibernian és a Dunfermline játékosa is volt. Mit mondjunk, európai mércével nézve, ezek sem túl neves klubok, leszámítva talán a Trabzont… Ettől függetlenül Bamba hatalmas erősítés lehet (vallják többen is, köztük Micciche is), ám a Serie A közege, valószínűleg teljesen új lesz számára is. És csendben tegyük hozzá, hogy a Bamba-üzletet is inkább a pánikigazolások kategóriájába sorolnánk, mert Őt is csak a Modena elleni kínos kupafiaskó után, az utolsó héten igazoltuk már le, amikor kiderült, hogy tényleg védők kellenének a csapathoz…
Zouhair Feddal (fenti képen) ellenben már augusztus elején csatlakozott Iachini együtteséhez, de nem hisszük, hogy olyan hatalmas erősítés lenne. Tavaly, a B-ben osztálytárs Siena-nak volt kölcsönadva, idén pedig mi kaptuk meg a játékjogát a Parma-tól. Feddal a Modena ellen finoman szólva sem játszott jól, mint ahogy az általam látott edzőmeccseken sem derült ki róla semmi sem. Annyi feltétlenül mellette szól, hogy már évek óta Olaszországban játszik, így aztán az ottani viszonyokkal, minden bizonnyal tisztában van a marokkói, ám hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy komolyabb szerepet harcoljon ki magának Szicíliában, nem tudjuk…
(Feddal már több meccsen is viselhette a Palermo mezét, de bajnokin eddig még nem…)
És ha már a védelemmel kapcsolatos erősítéseinket boncolgatjuk, akkor mindenképpen szeretnénk megemlíteni még egy esetet, hiszen ez is hozzátartozott a nyári mercato-hoz! Igen, Vojislav Stankovic ügyét. Úgy volt, hogy a Partizan védőjét is leigazoljuk, sőt már kész tényként is kezelte mindenki – még maga Stankovic is. Arról szóltak a hírek, hogy a megállapodás megszületett, 99%, hogy Stankovic Palermóban folytatja, és már csak az aláírása hiányzik… Nos, mint tudjuk, aláírás nem lett, mert – ahogy az imént is olvashattátok – a kupameccs után két másik középső védőt is igazoltunk, Stankovic-ra meg már nem volt szükség…
(Vojislav Stankovic végül nem cserélhette rózsaszínre a Partizan mezét…)
Ez a történet ismét csak önmagáért beszélt, amit nem is hagyott szó nélkül a szerb menedzsere sem, aki így vélekedett augusztus utolsó napjaiban a meghiúsult klubváltásról:
„Ugrott minden, csalódtunk a Palermóban! A szavunkat adtuk, és az igazgató is azt ígérte, hogy mehetünk! Ehelyett maradt 3 napunk, és Stankovic csapat nélkül van! Pedig 3 másik olasz klubot utasítottunk vissza a Palermo miatt! Valószínű, hogy decemberig a Partizannál maradunk, aztán szabadon igazolható lesz. Meglátjuk mi lesz, de most nagyon csalódottak vagyunk! A Palermo részéről ez nagyon nem volt profi klubhoz méltó magatartás!!!” – zárta mondandóját Stankovic menedzsere.
Egy biztos, az előző történet nem igazán tett jót klubunk hírnevének. És ehhez nyugodtan hozzácsaphatjuk a kapusposzton felmerülő érdekes belső vitát is, hiszen a nyáron elhangzott egy kijelentés (ugye tudjuk kitől…?),miszerint az A-ligában már Ujkani lesz az első számú kapus, a fizetéscsökkentéssel fenyegetett Sorrentino meg majd leül a kispadra. Aztán jött az első tétmeccs (ami, mint ahogy fentebb is írtuk, oly sok mindent megváltoztatott…), Ujkani kapott egy hármast a Modena-tól, és azt a bizonyos kijelentést egyhamar újra kellett gondolni. Kiderült ugyanis, hogy a nyáron majdnem elüldözött, a B-ligában amúgy végig parádés teljesítményt nyújtó, rutinos Stefano Sorrentino-ra mégiscsak szükségünk van, aki az első bajnoki meccsen már újra kezdőként őrizte a rózsaszín-feketék kapuját…
Sorrentino (fenti képen) egyébként állítólag közel állt ahhoz, hogy a Juventus vagy újra a Chievo kapusa legyen, ám az esetleges átigazolása szerencsénkre feltételes módban maradt, így aztán kapusposzton végül nem kellett új ember után néznünk.
Nagyon a középpályán sem kellett volna, ehelyett azonban ide mégis hoztunk néhány új arcot. Sőt, itt kezdtük az erősítéseket, mert a nyár elején, némileg érthetetlenül csak középpályásokat igazoltunk. Nagy nevekre persze itt sem kell gondolni, mert a bolgár Ivaylo Chochev, a svéd Robin Quaison és a brazil Emerson Palmieri dos Santos is pályafutása elején jár még, így aztán velük kapcsolatban újabb kérdés merül fel, méghozzá az, hogy vajon mikor lehetnek majd valóban a csapat hasznára. Az egyetlen A-ligás szinten értékelhető igazolásunk, Luca Rigoni megszerzése volt, aki a Chievo-t hagyta ott a kedvünkért, és aki a Sampdoria elleni bajnoki meccsen már bizonyította is: a megvásárlásával jó üzletet csináltunk! A nyitófordulóban egyébként, Iachini csak Rigoni-nak (lenti képen) szavazott bizalmat az új emberek közül, ami szintén árulkodik az erősítéseink minőségéről.
Ugyancsak a nyári átigazolási időszakban történt az is, hogy (végre) sikerült megválnunk néhány olyan korábbi játékosunktól, akik soha nem tudtak komolyabb szerepet kiharcolni maguknak Palermóban. Ezek közé tartozott Jasmin Kurtic, akit 1,3 millió euróért végleg eladtunk a Sassuolo-nak, onnan pedig kölcsönben a firenzeiekhez került (ki tudja hogyan…?), vagy honfitársa, a szintén szlovén Armin Bacinovic is, aki augusztus közepe óta már a Virtus Lanciano-t erősíti. De idesorolhatjuk a portugál Nelsont(hazatért a Belenenseshez), a svéd Mehmeti-t (visszatért a Malmö csapatához), vagy a magyar Simont (a Videoton focistája lett) is, akikkel rögtön a nyár elején bontottunk szerződést. Az imént említett játékosoknak, ezúton kívánunk további sok sikert új klubjuknál! Andrea Mantovani, Davide Di Gennaro, Francesco Della Rocca és Ignazio Lores ellenben még a mi játékosunknak tekinthető, ám mivel a szakmai stáb egyikükkel sem számol a következő idényben, gyanítjuk, nemsokára Velük is megtörténik majd a szakítás – hivatalosan is.
(Della Rocca-nak valószínűleg hamarosan új klub után kell néznie…)
Nagyjából tehát ennyi történt kedvenc csapatunk háza táján a nyári mercato ideje alatt, ami nem éppen a nagy fogásokról marad majd számunkra emlékezetes. Mert hiába volt szó a pletykákban többek között Marco Borriello-ról, Robert Acquafresca-ról, Marcelo Larrondo-ról, Nicolas Pozzi-ról, Victor Obinna-ról, Oscar Duarte-ről, Daniele Portanova-ról, Paolo De Ceglie-ről és még sok mindenki másról, ezek a játékosok bizonyára túl sokba kerültek volna Zamparini pénztárcájának, aki így kénytelen volt más, jóval költséghatékonyabb megoldásokat keresni. Írhatnánk azt is, hogy elnökünk számára olyan volt ez az idei mercato, mint amikor az egyszerű átlagember elmegy a belvárosba új ruhát plusz cipőt venni, ám amint szembesül az árakkal, rögtön leesik az álla, vásárlás helyett pedig, inkább kilátogat a KGST piacra, ahol kinézetre lehet hasonló termékeket kapni, sőt még a költekezést is sokkal olcsóbban meg lehet úszni. Egy darabig nyilván elégedett is az ember az ott megkötött üzletekkel, amit kifelé is bőszen kommunikál, aztán majd használat közben úgyis kiderül, hogy jó ötlet volt-e spórolni…
Hamarosan mi is megtudjuk!
Nyári játékosmozgás:
Érkeztek: Ivaylo Chochev (CSKA Sofia) Robin Quaison (AIK Solna) Zouhair Feddal (Parma) Luca Rigoni (Chievo) Emerson Palmieri dos Santos (Santos) Sol Bamba (Trabzonspor) Giancarlo Gonzalez (Columbus) Simon Makienok (Brondby) Joao Silva (Bari)
Távoztak: Kyle Lafferty (Norwich) Abel Hernandez (Hull City) Alen Stevanovic (kölcsönből vissza, azóta pedig Bari) Valerio Verre (kölcsönből vissza, azóta pedig Perugia) Aljaz Struna, Carlos Embalo (Carpi, kölcsönbe) Gennaro Troianiello (Bologna, kölcsönbe) Jasmin Kurtic (Sassuolo, onnan pedig Fiorentina) Davide Di Gennaro (Vicenza??) Cephas Malele, Eric Lanini (Virtus Entella, kölcsönbe) Armin Bacinovic (Virtus Lanciano) Emiliano Viviano (Sampdoria, kölcsönbe) Nicolas Viola (Ternana, a kölcsönszerződés meghosszabbítva) Sebastian Sosa (Empoli) Simon Ádám (Videoton)
A lehetséges felállásunk, és a keretünk a 2014-2015-ös szezonban:
