A meccs előtt nem gondoltam volna, hogy majd egy 0:4-ről kell beszámolót összeszenvednem. Belemehetnénk ilyenbe, hogy „a játék képe” meg „nem megérdemelt”, dehát a 0:4 az akárhogy is nézzük, 0:4…
(írta: monyox)
A végeredmény ellenére azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy nyerhető meccs volt. A fociban fennálló alapigazságok közül azért néhányat sikerült tegnap este igazolni… 1. Ha egy csapat sorra hagyja ki a helyzeteit, az ellenfél előbb-utóbb be fog köszönni. 2. Egy esélyes csapat képes lehet magát megverni. Most hirtelen így ennyi a focitankönyvből…
Belottit látta valaki tegnap a meccsen? Nem igazán tűnt fel, hogy pályán lett volna…
Igazából muszáj volt megállapítani, hogy itt (is) visszaköszönt a roppantul eredményes nyári mercato. Munoz meg Gonzalez lesérült, a másodosztályú védelmünk meg úgy omlik össze, mint annak a rendje. Már éppen azon gondolkoztam, hogy Terzi hogy bedolgozta magát a kezdőbe, és úgy látszik, a tavalyi szezon után összekapta magát, amikor csodálatosan sikerült neki végigasszisztálni Djordjevic első gólját. Még egy nyugágyat is ledobhatott volna magának a tizenhatoson belül, hogy kényelmesebben nézhesse végig a Lazio első valamirevaló támadását…
A szélsőink játéka hihetetlenül gyenge. Lazaar lehet, hogy jó megoldás volt a B-ben, de az elsőosztályban ez a teljesítmény maximum a padra elég. Nem is csoda, hogy Emersont hozta be a helyére a mister, szerintem ezzel eléggé egyértelmű, hogy a jövőben a brazilnak kellene kezdenie.
Vazquez is visszafogottabbnak tűnt a szokásosnál, mégis csak őt illetve Dybalát lehet kiemelni a csapatból. Megemlíteném az első félidő végén Franco szlalomozását az ellenfél térfelén, valami fenomenális volt. Gólt érdemelt az akció, dehát az túl szép lett volna.
Időnként érthetetlennél érthetetlenebb bírói döntések borzolták a kedélyeket. Sosem tudtam megértani, hogy egy tévedés után miért jó az, ha a spori egy teljesen egyértelmű döntési helyzetben „kompenzál”, és az imént igazságtalanul sújtott csapatnak „visszaadja” az esélyt. Mindenesetre Di Bello spori meglehetősen gyengén vezette a mérkőzést.
A második játékrészben aztán jött a totális összeomlás, ahelyett, hogy egyenlítettünk volna, egymás után jöttek a kijózanító Lazio-gólok. Ma persze jönnek jobbról-balról a nyilatkozatok, hogy a Palermo nem érdemelt vereséget, de ha ránézünk az eredményre, hát elég egyértelműnek tűnik. Az van, hogy visszaköszönt az elbénázott mercato, illetve meg kell, hogy állapítsuk, hogy ilyen produkció összehozásához nagyfokú amatőrizmusra van szükség.
2 gondolattal zárnám ezt a beszámolót: Egyrészt már csak azért is nagy szívességet tett volna magának a csapat egy esetleges győzelemmel, mivel ezzel a vereséggel illetve az eddigi nyeretlenséggel az első 3 pont megszerzése miatti kényszer csak hatványozódott, remélni tudjuk csak, hogy ez nem fordul át görcsösségbe.
A másik dolog, hogy ha Zamparininál megint bekattan valami, és a nyeretlenségre hivatkozva elküldi Iachinit, akkor megint ott tartunk, ahol a part szakad.
Javítási lehetőség vasárnapi ebédnél 12:30-kor Empoliban.