Csodálatos, már-már hihetetlen feltámadást mutattak be rózsaszín-fekete kedvenceink Genovában, ahol a parádés hajrának köszönhetően, 1-3-ból fordítva, végül 4-3-ra sikerült diadalmaskodni, egyszersmind véget vetve a majdnem három hónapon át tartó szenvedésnek! Na ja, ezzel a vélhetően örökké emlékezetes győzelemmel azért nem lett máris minden szép és jó, de arra kiváló volt ez a nem mindennapi siker, hogy a játékosoknak és a szurkolóknak is visszahozza az elmúlt hónapokban igencsak megtépázott kedvét, hitét! És talán, lélektani szempontból is a legjobbkor jött ez a bravúros idegenbeli győzelem, hiszen a csütörtöki évzárón (kezdés: 20:45-től), a szintén kiesés ellen küzdő, közvetlen riválisnak számító Pescara-t látjuk vendégül, akiket a hétvégi eseményektől függetlenül is kötelező lenne legyőzni hazai környezetben – ilyen előzmények után meg pláne!
Kétkedve olvastuk Sinisa Andelkovic múlt heti nyilatkozatát, amikor a Chievo-tól elszenvedett hazai vereséget követően úgy fogalmazott, hogy „amint eljön a meccsnap, sosem tudjuk megmutatni, hogy mit is tudunk, de hiszünk benne, hogy képesek leszünk megfordítani ezt a trendet!” Úgy voltunk vele, hogy ezt csak a kötelező optimizmus miatt mondta a szlovén, mert látva az előző három hónap produkcióit, joggal gondoltuk azt, hogy januárig már nem igazán fog változni semmi sem – már, ami az eredményességet illeti. Főleg, annak nem láttuk realitását, hogy majd pont Genovában szakad meg a zsinórban kilenc vereséget számláló sorozat, és bizony, sokáig úgy is nézett ki, hogy hát, ezúttal sem sikerül megmutatni azt a bizonyos tudást, amiről Andelkovic is beszélt.
Már a 65. percet írtuk, amikor Ninkovic fejese után 3-1-re elhúzott a Genoa, amely hozzánk hasonlóan aligha várt gyökeres fordulatot az ezt követő bő húsz percben. No, igen, ismerve a tényeket, hogy a mieink egynél több gólt még nem lőttek egy meccsen az idén, és az ősszel már több nagy csapat, köztük a Milan vagy a Juventus sem tudott három genovai gólra válaszolni a Luigi Ferraris Stadionban, ostobaság lett volna a sereghajtó sikerét feltételezni! Még annak ellenére is, hogy az első félidőben – önmagunkhoz képest – kifejezetten jól futballoztunk, ám amikor a szünet után rövid időn belül kétszer is a hálónkba került a labda, és 3-1-re vezetett a hazai csapat, kevés esélyt láttunk a pontszerzésre. Aztán, mégis megtörtént a csoda! Mert innen visszajönni és megfordítani az eredményt, valóban az volt! Olyannyira, hogy ilyen tettre, még az előző években látott, nem mellesleg jobb nevekből álló Palermók sem voltak képesek, vagyis, Corini tanítványai valami egészen elképesztő bravúrt hajtottak végre vasárnap este! Olyat, amire még most is alig találunk kifejezéseket, pedig jó néhány óra eltelt már a lefújás óta! Oké, elismerjük, hogy ehhez a hatalmas feltámadáshoz kellett némi szerencse is, de legfőképpen az, hogy az edző és a csapat sem adta fel a partit a történtek ellenére sem. Corini például kiváló érzékkel nyúlt bele a meccsbe, mert akárhonnan is nézzük, Diamanti és később Trajkovski beállítása telitalálatnak bizonyult.
Diamanti, aki most először mutatta meg rózsaszín mezben a valódi kvalitásait, elévülhetetlen érdemeket szerzett az eredmény megfordításában, ugyanis a pontrúgásaiból és a harcosságából is rengeteget profitáltunk a hétvégén. Elég, ha azt mondjuk, hogy Goldaniga és Rispoli gólja is a rutinos játékos beívelése után jött, de Trajkovski három pontot érő találata is a korábbi olasz válogatott labdaszerzéséből született. És ha már itt tartunk, akkor illik a gólszerzőkről is néhány gondolatot megjegyezni! Goldaniga a múlt héten gólpasszt adott Pellissier-nek, ami után füttyszó közepette vonult le a pályáról, így a fiatal védő lelkének minden bizonnyal nagyon kellett ez a gól, amivel ha jóvátenni nem is tudta előző hibáit, legalább valamennyire feledtetni tudta azokat!
Ha pedig volt valaki, aki nagyon megérdemelt már egy gólt, az pont Andrea Rispoli volt, hiszen a hihetetlen energiákat mozgósító jobbszélső folyamatosan a csapat legjobbja – immár hetek óta! Nem mondunk vele újat, ha azt írjuk, hogy a Genoa ellen is rendkívül sokat melózott a palermói 3-as, akinek a szemfüles góljával sikerült egyenlíteni a 88. percben. És ekkor még hátravolt a csattanó: a 90. percben az a Trajkovski döntötte el a találkozó sorsát, aki tíz perccel korábban Cionek helyett (dicséret Corini-nek a bátor húzásért) lépett a pályára, és aki nagyon hosszú kihagyás után tért vissza a csapatba. Mégpedig, nem is akárhogy! A macedón csatár egy briliáns lövéssel szerezte meg a győztes gólt, bizonyítva, hogy mekkora értéke ennek a mai Palermónak. Ugyan sok minden van, amiben nem értünk egyet a vezetőséggel, ám abban mindenképpen igazuk volt, amikor folyamatosan azt hangoztatták, hogy Trajkovski-val jóval erősebbek lennénk! Ezt, a Genoa ellen is megtapasztalhattuk, azt pedig már csak csendben tesszük hozzá, hogy Nestorovski honfitársa, remélhetőleg a jövőben is képes lesz olyan villanásokra, mint amilyet vasárnap láttunk tőle, mert akkor, valóban még (gól)erősebb lehet a csapat!
Nem lenne fair a részünkről, ha Robin Quaison-ról nem tennénk említést, hiszen a svéd támadó-középpályás szerezte az első gólunkat a Genoa otthonában – még az első játékrész hajrájában. Ráadásul, nem is volt csúnya ez a találat: Quaison több hazai védőt kicselezve került helyzetbe, majd aztán higgadtan gurított Perin kapujába. Noha ezt követően kissé „eltűnt” a pályáról a szezonban második gólját jegyző játékos, összességében ő is jó teljesítményt nyújtott, akárcsak az egész csapat! Summa summarum, csodálatos vasárnap este volt, olyan, amire alighanem évek múltán is szívesen fogunk emlékezni. Érthető, hogy a lefújást követően a játékosok is önfeledten ünnepelték a 4-3-as győzelmet, amivel ugyan még nem került ki a slamasztikából a csapat, de a szeptember 21.-e óta tartó vesszőfutás legalább véget ért – méghozzá, egy nem akármilyen feltámadással és bravúrral!
Reméljük, ez a csodálatos siker végképp átszakítja majd a gátakat, s elindítja a társaságot a helyes irányba! Mert immár hajlamosak vagyunk elhinni Andelkovic-nak is, hogy tényleg sokkal többet tud ez a csapat attól, mint amit eddig mutatott! Csak ezt, még a Pescara elleni, csütörtök esti sorsdöntő bajnokin is bizonyítani kell!