Egyetlen pontot sikerült összekaparni Foggia-ban, ami valljuk be, csalódás! Jó, azzal tisztában voltunk, hogy Giovanni Stroppa alakulata nem fog mindig öt gólt kapni, ám nem is azt vártuk el Bruno Tedino legényeitől szombaton, hogy gólparádét rendezzenek, hanem csak azt, hogy szerezzék meg az oly fontos győzelmet a Stadio Pino Zaccheria-ban. Hát, ez elmaradt, sőt, a mérkőzés alakulását látva, bizony annak is örülnünk kellett, hogy a csereként beálló Murawski góljával, a hajrában megmenekültünk a még nagyobb égéstől! Ezzel együtt, nem tudunk örülni ennek az idegenbeli 1-1-nek, hiszen döntetlenekkel nem lehet előrelépni a tabellán! Jöjjön a szombati mérkőzés, és a játékosaink teljesítményének az értékelése néhány rövid mondatban, amivel visszatértünk ide a taccsra!

A TALÁLKOZÓRÓL:

A mérkőzés elejével még nem volt baj, ugyanis úgy tűnt, hogy sikerült jól kezdeni és rögtön nyomás alá helyezni a múlt héten 5-1-es zakóba beleszaladó foggiaiakat. Trajkovski és Coronado is könnyen vezetéshez juttathatta volna a mieinket, ám előbbi nagy helyzetben csak az oldalhálóba lőtt, utóbbi próbálkozását pedig nagy bravúrral védte Guarna-kapus. Ekkor még élt a remény, hogy valahogy csak megszületik majd a vezető gólunk, ami egy ilyen meccsen borzasztóan fontos lett volna, de ahhoz, hogy előnybe kerüljünk, ugyanolyan felfogásban kellett volna folytatnunk a meccset, mint ahogyan elkezdtük. Bő negyedóra elteltével azonban már a szépszámú közönsége által tüzelt Foggia akarata érvényesült, miközben a mieink futballjába egyre több hiba csúszott. Különösen feltűnő volt, hogy mekkora lukak tátonganak a védelmünkben, ugyanis az első félidő további részében már nem egyszer kerültek ziccerbe a hazaiak, ami jókora kritika a Cionek-Struna-Bellusci hátsó hármasnak. Mazzeo például nagyjából félóra alatt lerendezhette volna a 3 pont sorsát, ám előbb óriási ziccerben a kapu mellé lőtt, majd ezt követően a felső lécet találta el. Bíztunk benne, hogy a szünetig kihúzzuk kapott gól nélkül, és az öltözőben majd Tedino rendezni tudja a sorokat, ez azonban nem jött össze. Lélektanilag nem a legjobbkor, a 42. percben hátrányba kerültünk, mert az Aleesami mellett kimondottan aktívan fickándozó Nicastro ismét megelőzte a norvégot egy baloldali beadás után, és egy igazítás után nem is tévesztett. Innentől kezdve, tudtuk, hogy rettentő nehéz folytatás vár ránk, ami így is volt. Hiába kapcsoltunk nagyobb sebességi fokozatba a 2. félidőben, inkább szenvedés jellemezte a játékunkat, a lelkes foggiaiak pedig foggal-körömmel védték az egygólos előnyüket. Persze, ha Nestorovski nem rontja el a második ziccerét is ezen a szombaton, akkor hamarabb visszajöhettünk volna a meccsbe, így viszont ez csak a 80. percben történt meg. Ekkor ugyanis, a két csereemberünk, Embalo és Murawski összehozta az egyenlítő gólt – Carlos középre gurítása után (Nestorovski-t és Gnahoré-t is érintve a labda) a lengyel középpályás 18 méterről nagyszerű gólt lőtt a jobb felsőbe. A hosszabbítással együtt volt még tíz plusz valahány percünk arra, hogy megnyerjük a meccset, és ha Rispoli vagy Embalo pontosabban céloz a végén, még így is győzhettünk volna. Ehhez azonban későn ébredtünk, ezért be kellett érnünk az egy ponttal, amitől előzetesen többet reméltünk!

Ha a mérkőzés nagy részében is úgy játszottunk volna, mint az első és az utolsó negyedórában, akkor nagyobb esélyünk lett volna a győzelemre, így viszont el kell fogadnunk, hogy ennyi nem elég ahhoz, hogy meccset nyerjünk a Serie B-ben – még az újonc ellen sem! Ettől több kell, főleg idegenben!

A JÁTÉKOSAINK ÉRTÉKELÉSE:

Josip Posavec: Nem lehet rá rosszat mondani, jól védett szombaton, a gólról nem tehetett, hiszen nagyon közelről jött a lövés. Persze, szerencséje is volt néhány helyzetben, de ismerjük azt a mondást, hogy jó kapusnak szerencséje van, és reméljük, Josip már tényleg az!

Thiago Cionek: Akárcsak a múlt héten, most is a lengyel volt a legjobban teljesítő a hátvédek között! Ez persze, nem jelenti azt, hogy hiba nélkül futballozott volna, de szombaton is messze a legstabilabb játékosunk volt a hátsó sorban.

Aljaz Struna: Amint nyomás alá kerül a csapat, a szlovén védő játéka az elsők között esik szét, és onnantól kezdve kiszámíthatatlanná válik, ráadásul az erejét fitogtatva próbál meg helytállni! Ezt láttuk Foggia-ban is, ahol újfent képtelen volt a védelem élére állni, és megálljt parancsolni a hazai rohamoknak! Mazzeo, amikor a felső kapufát rúgta, borzasztó könnyen fordult le róla, de a támadó első ziccerénél sem volt sehol, sőt, Nicastro góljánál sem láttuk a középhátvéd helyén! Bajban leszünk, ha tényleg rá akarjuk építeni a védelmet!

Giuseppe Bellusci: Ha van olyan titulus, hogy a nyár eddigi legrosszabb igazolása, akkor azt oda is adnánk Bellusci-nak! A 2. félidőben elkezdtük számolni, hogy hány jó megoldást látunk tőle, és hát bevalljuk, nem volt szükségünk mindkét kezünkre…

Andrea Rispoli: Megint végigdolgozta a meccset, de a találkozó közepén neki is volt egy rosszabb periódusa! Mindazonáltal, a végén nyerő ember is lehetett volna, de sajnos rosszul célzott! Ezzel együtt, Rispoli Foggia-ban is a jók közé tartozott!

Eddy Gnahoré: Sok labdát szerzett a mérkőzés elején, és talán az ő agresszivitásának is volt köszönhető, hogy akkor meg voltak a helyzeteink. A folytatásban azonban, sajnos neki is visszább esett a játéka, kevesebb labdát tudott szerezni a középpályán, ám komoly kritika így sem érheti a teljesítményét!

Mato Jajalo: Akárcsak a többiek, az első negyedórában még Jajalo is próbálta aktivizálni magát. Ez abban látszott meg, hogy elkérte és próbálta szétosztani a labdákat a középpályán, aztán viszont legközelebb akkor láttuk, amikor sárga lapot érően szabálytalankodott. Ebből is látszott, a bosnyák válogatott középpályás szintén nem bírt a foggiai rohamokkal, éppen ezért, kár volt 77 percen át pályán hagyni. Már csak azért is, mert a helyette pályára lépő Murawski-nak 3 perc is elég volt ahhoz, hogy megmutassa, többre mennénk vele a középpályán, mint Mato-val! Egyszer csak rájön már erre a szakmai stáb is!

Haitam Aleesami: Ezúttal sem úgy teljesített a norvég szélső, mint amit láttunk tőle a szezon első két tétmeccsén! Szombaton egyáltalán nem bírt Nicastro-val, aki nemcsak a góljánál, hanem a meccs nagy részében is többször túljárt az eszén! Mivel Aleesami fontos szereplő Tedino taktikájában, jó lenne, ha minél előbb visszatérne régi önmagához!

Igor Coronado: Ismét rajta múlt a támadójátékunk, mert többnyire csak akkor tudtunk helyzetbe kerülni, ha a brazil játékmester csinált valamit. Mesteri labdát adott Nestorovski-nak és a végén Rispoli-nak is, olyat, amelyből legalább az egyiket illett volna gólra váltani! De erről már nem a 10-es tehetett!

Aleksandar Trajkovski: Önmagához képest gyengén futballozott, annak ellenére is, hogy volt egy nagy helyzete és egy jó lövése is a meccs során. A cseréje indokolt volt, a helyette beküldött Embalo-val veszélyesebb lett a támadójátékunk.

Ilija Nestorovski: Nem tudjuk, mi van vele, Tedino szerint még mindig a válogatott meccsek miatt teljesít rosszul! Szombaton 0-0-nál és 0-1-nél is kihagyott egy-egy olyan ziccert, amelyekből ő általában gólt szokott lőni, és utólag már tudjuk, Foggia-ban nem fértek bele ezek a kihagyott helyzetek! Amíg nem lesz képes megtalálni a góllövő cipőjét, addig bizony szenvedős meccsek várnak ránk!

A cserék közül Carlos Embalo új színt hozott a játékba, az egyenlítő gólból is tevékeny részt vállalt, ugyanakkor a hosszabbításban adódó ziccerénél, legalább a kaput eltalálhatta volna! Radoslaw Murawski-nak gyakorlatilag 3 perc is elég volt ahhoz, hogy igazolja, kiváló rúgótechnikája van, amivel megmentette az egyik pontot a csapatnak, sőt mi több, talán még helyet is harcolt ki magának a keddi kezdőben. Ivaylo Chochev pályára küldését a 90. percben aligha értettük, de a bolgár nem is cáfolta meg önmagát, hiszen az első labdaérintésével rögtön taccsra rúgta a labdát…