Talpra tudunk-e állni a Lazio ellen elszenvedett 0-4-ből? Minden bizonnyal ez a legnagyobb kérdése a vasárnap fél egytől rendezendő Empoli-Palermo A-ligás bajnoki mérkőzésnek, amelyen valószínűleg kiderül majd, hogy milyen hatással volt a csapatra a szörnyű vereség. Persze, mint mindig, ezúttal is abban bízunk, hogy végre a pályán is sikerül megmutatnunk azt, hogy az elmúlt idényben miért nyertük meg olyan simán a Serie B-t, és erre, hol máshol nyílhat jobb lehetőség, mint a tavaly még osztálytárs Empoli otthonában.

Amikor februárban, még a másodosztályban, az Empoli ellen készülődtünk, aranycsatának neveztük a két csapat Carlo Castellani-ban rendezendő ütközetét, hiszen 22 forduló elteltével, 41 ponttal a Palermo állt az élen, a második helyen pedig az Empoli portyázott, 39 egységgel. Mint emlékezhetünk, a két csapat akkori összecsapása végül eldöntetlen maradt, az 1-1-es végeredmény viszont jelezte, a toszkán és a szicíliai gárda közel azonos erőt képviselve, kiemelkedik a Serie B-ből, amit a bajnokság végeredménye is mutatott: az automatikus feljutást érő helyekre a rózsaszín-feketék, és a kékek értek oda, jegyet váltva a jövő évi Serie A-ra.

(Morganella (17) és Hysaj (23), február után újra összecsaphatnak)

Nyolc hónappal a legutóbbi találkozás után, vasárnap, immár az elsőosztályban, ismét Empoli-ban botlik majd egymásba a két együttes, ám aranycsatáról ezúttal már szó sincs, mert a tabellára nézve, inkább kiesési rangadóként aposztrofálhatjuk a meccset. A két csapat ugyanis, továbbra is közel azonos erőt képvisel, amit jelez, hogy öt forduló elteltével, mindketten nyeretlenek még a Serie A-ban, s mindketten három ponttal állnak a tabella hátsó, veszélyes felében, ami nyilván óriási csalódás itt is, ott is. A győzelem tehát egyelőre egyik csapatnak sem jött össze, az Empoli a Milan ellen, a mieink meg a Samp ellen sirathatják leginkább az elhullajtott pontokat, ugyanakkor mindkét gárda ért már el figyelemreméltó döntetleneket.Maurizio Sarri együttese két teljesen vállalható vereséggel kezdett (Udinese, Roma), a 3. fordulóban viszont kétgólos hátrányból szereztek pontot Cesena-ban, majd ezt követően ugyanilyen előnyt tékozoltak el odahaza a Milan ellen, hogy aztán a Chievo vendégeként újfent hátrányból mentsék meg az egyik pontot. Giuseppe Iachini legénysége a Samp ellen, az utolsó utáni percben cserélte a három pontot egyre, az Inter és a Napoli elleni iksz viszont szép volt, nem úgy a veronai, vagy a Lazio elleni hazai vereség. Nyomás tehát mindkét csapaton van, ám ezzel együtt, jobb formában (már ha lehet ilyet mondani két nyeretlen csapat esetében) talán inkább az Empoli van, hiszen az utolsó három bajnokijukon mégiscsak veretlenek maradtak, és egyiken sem sok hiányzott nekik ahhoz, hogy három pontot gyűjtsenek, a mieinkkel meg tudjuk, hogy mi történt legutóbb a Lazio ellen…

Mindazonáltal reméljük, a 0-4 csak egy kisiklás volt, és bízunk benne, hogy a csapat újra azt az arcát mutatja majd, amelyet mondjuk Nápolyban láttunk. Bár nyerni ott sem tudtunk, de legalább tartásunk volt, hiszen kétszer is vesztett állásból (0-2-ből és 2-3-ból) álltunk fel, amire úgy véltük, lehet alapozni. Hétfőn azonban váratlanul összeomlottunk, amire valljuk be, nem nagyon számítottunk. A Lazio ugyanis, nem tűnt verhetetlen ellenfélnek, és a meccs nagyobb részében nem is nyújtott semmi extrát, ám mégis rúgott nekünk egy négyest, ami jól minősíti a védelmünk teljesítményét. Akárhogy is nézzük, eddig kizárólag a védekezésünk miatt tartunk ott, ahol. Sokszor leírtuk már, ahhoz, hogy végre győztesen hagyjuk el a pályát, először hátul kellene stabilnak bizonyulni, mert mi, nem vagyunk olyan csapat, amelyik mindig képes egy góllal többet rúgni, mint amennyit kap. Noha Mesterünk, próbált az előző meccseken folyamatosan variálni a védelem összetételén, az elképzelései finoman fogalmazva sem váltak be, amit mutat, hogy az eddig lejátszott hat tétmeccsen (5 bajnoki + 1 kupameccs) 14 gólt kaptunk. Azt is látni kell, hogy a nyári igazolásaink közül, eddig sem Feddal (lenti képen, rózsaszínben), sem pedig Bamba nem tudott komoly produkcióval előrukkolni, a régiek közül meg Terzi hiába játszott viszonylag megbízhatóan az első pár mérkőzésen, a Lazio ellen csak megmutatta, miért is szerettük volna eladni nyáron…

Ugyanakkor azt is elismerjük, hogy Mesterünknek nincs könnyű dolga a hátsó alakzat összerakásával, hiszen a korábban alapembernek számító Munoz, és a szintén nyáron igazolt, világbajnokságot is megjárt Gonzalez hosszabb ideje sérültek, és minden bizonnyal, Empoli-ban egyikük sem lesz még bevethető, Milanovic és Vitiello azonban rendre ott ülnek a padon, ám esélyhez – számunkra érthetetlen módon – még nem jutottak. Pedig emlékeink szerint, tavaly, amikor szerepet kaptak, jó teljesítményt nyújtottak, így lehet, hogy nem járnánk rosszul, ha végre kipróbálnánk őket.Hogy Iachini miként dönt majd, még nem tudjuk, de meglennénk lepve, ha a Lazio ellen látott védősor kezdene. Arra azért szeretnénk felhívni a figyelmet, hogyaz Empoli támadósorában ott van a rutinos, és még mindig rendkívül gólérzékenyFrancesco Tavano, vagy a már két gólnál járó Manuel Pucciarelli is, akiktől sokat várnak a toszkánok, és akiket nem lesz egyszerű levédekezni. És akkor Levan Mchedlidze-ről, vagy a Chievo otthonában csereként beszálló, s gólpasszt is adó, szintén „öreg rókának” számító Massimo Maccarone-ról még nem is beszéltünk, akik egyébként korábban nálunk is megfordultak, és akik, ugyancsak támadóposzton vethetők be.

(Azon a bizonyos februári meccsen, Tavano szerezte az Empoli egyenlítő találatát – Terzi közreműködésével)

De nemcsak hátul kell majd odafigyelnünk, hanem a középpályán is, mert a jobb vagy bal szélen játszó (mindkét oldalon veszélyes) Daniele Croce, valamint a támadók mögött szereplő Simone Verdi is rendre jól segíti a támadásokat, így a semlegesítésük okozhat gondokat. Főleg úgy, hogy az első öt fordulóban bebizonyosodott, a bal szélen sem vagyunk rendben, mert sem Daprelá, sem pedig Lazaar nem nyújtott A-ligához méltó teljesítményt, ezért talán itt is frissítésre lenne szükség, és előtérbe kerülhetne Emerson játéka.

Csapatkapitányunk, Edgar Barreto (fenti képen) biztosan nem játszik majd Empoli-ban, hiszen az utolsó edzésen megsérült, ám tegyük hozzá, hogy az eddigi produkciójával nem is igazán szolgálna rá a kezdőtagságra. Egyébként, nagy valószínűséggel Bolzoni kerül majd Barreto helyére. Ami a támadósorunkat illeti: rossz hír, hogy Dybala is kisebb sérüléssel bajlódott a héten, fizioterápiás kezelést is kapott, így az ő játéka szintén kérdésessé vált, ami azért nem jó hír, mert a kreativitására nagy szükségünk lenne elöl. Ettől függetlenül bízunk benne, hogy Paulo vállalni tudja majd a játékot (a keretben ott van) vasárnap, ám ha mégsem, akkor bizony nehéz lesz megoldani a pótlását. Akárhogyan is állítja azonban össze a támadószekciót Iachini, amondóak vagyunk, hogy lesz keresnivalónk Empoli-ban, hiszen a toszkán kékek védelme szintén elég sebezhetőnek tűnik, amit az a tény is alátámaszt, hogy eddig, hozzánk hasonlóan még ők sem úsztak meg egyetlen bajnoki meccset sem kapott gól nélkül. Reméljük, ez a sorozatuk most sem szakad majd meg, és ezúttal többször is Sepe hálójába kerül majd a labda! Ebben az esetben ugyanis, reális esély mutatkozna arra, hogy végre három pontot szerezzünk, amivel azt is bebizonyíthatnánk, hogy nem véletlenül nyertünk 14 pontos fórral B-ligás bajnokságot az Empoli előtt.

(Vazquez zseniális megoldásaira Empoli-ban is számítunk)

Vasárnap tehát, egy másik nyeretlen csapat ellen játszunk bajnoki mérkőzést, amelyen az első győzelem megszerzésén túl, talán Iachini-Mester állása is a tét. Mert amennyiben, a Lazio elleni megalázó 0-4 után, ne adj’ Isten még Empoli-ban is pont nélkül maradnánk, akkor bizony nem zárható ki, hogy Zamparini is lépni fog valamit. Az elnökünk lépéseit meg már ismerjük…

Várható kezdők:

EMPOLI (4-3-1-2): Sepe; Hysaj, Tonelli, Rugani, Mario Rui; Vecino, Valdifiori, Croce; Verdi; Tavano, Maccarone.

PALERMO (3-4-1-2): Sorrentino; Andelkovic, Terzi, Feddal; Morganella, Rigoni, Bolzoni, Daprelà; Vazquez; Dybala, Belotti.

Iachini kerete:

PORTIERI: Fulignati, Sorrentino, Ujkani.

DIFENSORI: Andelkovic, Bamba, Daprelà, Emerson, Feddal, Lazaar, Morganella, Pisano, Terzi, Vitiello.

CENTROCAMPISTI: Bolzoni, Chochev, Maresca, Ngoyi, Quaison, Rigoni, Vazquez.

ATTACCANTI: Belotti, Dybala, Makienok, Joao Silva.