Ha annyit mond valaki a bajnokság előtt (bármelyik idény előtt), hogy Lazio-Palermo X az Olimpicóban, azt mondom, hogy persze, jöhet! A vasárnapi meccs vége 1:1 lett, és igazából egy szavunk nem lehet. Általában a háromesélyes meccsekre jellemző az, hogy a döntetlen a legigazságosabb eredmény, hát ezen a mérkőzésen is megvoltak a hazaiak helyzetei meg a mi lehetőségeink is, gól mindkét részről esett 1-1, szóval én úgy gondolom, hogy nem ez az a meccs, aminek az eredménye miatt bosszankodnunk kellene. Nem mondhatni azt, hogy jól játszottunk, de küzdés, hajtás, akarás volt a fiúk részéről, és nekem nincsenek nagy igényeim, már ezzel is elégedett vagyok.
(írta: monyox)
Azt azért szögezzük le, hogy Sorrentino megint hihetetlen dolgokat művel a kapunkban, és ha valakinek a szerződtetésével az utóbbi években igazán jól jártunk, az Sorre. Lassan már Conte is elgondolkozhatna, hogy meghívja az öreget Buffon mögé a válogatottba.
A másik játékosunk, akit szeretnék kiemelni, az Edoardo Goldaniga. Várható volt, hogy Ballardini érkezésével átállunk a 3-5-2-ről a 4-4-2-re. Kellett tehát Gonzalez mellé egy másik belső védő, és Ballardini a fiatal Goldaniga mellett tette le a voksát. Na, de ki is ez a srác? ’93-ban született Milánóban, 3 éve vettük meg az akkor még csak 19 éves védőtehetséget. Az ificsapatban pallérozódott, majd a Pisához és a Perugiához került kölcsönben. Annyira jól nyomta a srác már ekkor is, hogy felkeltette a Juventus vezetőinek figyelmét, és 2014-ben kettős tulajdonba (50% Palermo, 50% Juventus) került. Ez a felállás a Dybala-transzferrel változott meg, így újfent teljesen a Palermo játékosa Goldaniga, és azt a Lazio ellen is igazolta a fiú, hogy jó választás. A gólja élményszámba ment, ugyanis remek mozdulattal lőtt a kapuba a többszörös olasz utánpótlás válogatott védő, aki ezzel, élete első A-ligás találatát jegyezte! De amellett, hogy gólt szerzett, rutinosan is mozgott, és Gonzalezzel jó kis belső párost alkottak. Jó lesz ez a fiú ott a védelem belső tengelyében!
Oscar Hiljemark viszont negatívan lógott ki a csapatból vasárnap! Nemcsak, hogy a mezőnyben szürkén játszott, de a hazai csapat egyenlítő góljában is vastagon benne volt. A svéd középpályás ugyanis, a 70. percben 1-0-ás vezetésnél teljesen feleslegesen 11-est csinált, amivel sikerült elszúrni Davide Ballardini újbóli bemutatkozását a palermói kispadon! Kár ezért a hibáért, mert ha ez nincs, akkor valószínűleg az edzőváltáson átesett, és jóval több helyzetet kidolgozó kedvenceink megnyerik a Stadio Olimpico-ban rendezett összecsapást az indiszponált Lazio-val szemben, így viszont be kellett érnünk az egy ponttal, ami összességében azért így sem rossz eredmény.
Davide Ballardini visszatérése tehát, nem sikerült rosszul, ugyanis a reménykeltő eredmény elérése mellett, sok pozitív változást is felfedeztünk a csapat játékában. Láttuk a küzdőszellemet, és ami ennél is fontosabb, végre láttunk valamiféle elképzelést is a pályán Vazquez-éktől, amit eddig oly sokszor hiányoltunk. Na, persze messzemenő következtetéseket így sem szabad levonni a vasárnapi meccsből, mindazonáltal az alapot sikerült megteremteni a még jobb folytatáshoz!
Ez a bizonyos folytatás pedig, vasárnap este (kezdés: 20 óra 45 perc) a Juventus ellen esedékes – hazai környezetben. Mit lehetne ehhez hozzáfűzni? A regnáló bajnok, aki idén is hétről-hétre a BL-ben vitézkedik olyan csapatok ellen, mint a ManCity, a Mönchengladbach vagy a Sevilla. Sőt, a Juventus a gyengébb start ellenére immár a bajnokságban is felszálló ágban van, hiszen az utolsó három bajnokijukat egyaránt megnyerték, és már a 6. helyen állnak, így minden bizonnyal a három pont reményében érkeznek Palermóba is, ahol legutóbb 2011 februárjában szenvedtek vereséget, azóta viszont háromszor is győztek. A mérkőzés azért is lesz érdekes, mert most először tér vissza vendégként a Barbera-ba Paulo Dybala, aki a nyáron pont a rózsaszín-mezt cserélte a fekete-fehérre. És ha már itt tartunk: La Joya a héten tett egy nem túl szerencsés nyilatkozatot a színekkel kapcsolatban (azt mondta, a fekete szín mellé csak a fehér illik…), amivel sokunknál kiverte a biztosítékot, így a fogadtatása közel sem biztos, hogy kellemes lesz, de ezt már csak magának köszönheti! Közben Sorre be is ígért egy pofont Dybalának, amennyiben gólt lőne neki – természetesen nem túl nagy komolysággal.
Ami minket illet: egyértelmű, hogy nem léphetünk pályára feltartott kezekkel, és a pont(ok) szerzése kell, hogy legyen a kitűzött cél. Remélhetőleg, a Zebrák lefékezésére kitalál valami nagyon okosat Ballardini-mester, akivel egyébként, 2008-ban egyszer már le tudtuk győzni (akkor idegenben, 2-1-re nyertünk) a Juventust! Nyilván, most vasárnap is valami hasonló bravúrban bízunk, de kérdés, hogy fel tudunk-e nőni a feladathoz, s képesek leszünk-e valóban megrángatni egy igazi nagy csapat nem létező bajszát? De jó lenne…