Empoli-ban kristálytiszta képet kaptunk arról, hogy mi történik akkor, ha találkozunk egy olyan csapattal, amelyiknek az átlagostól sokkal jobb támadójátéka, és még egy A-ligás szintű, topformában lévő csatára is van: ezek együttes hatása egy súlyos, már-már földbe tiporó 4-0-ás zakót eredményezett pénteken a számunkra! No meg azt, hogy a fordulót követően helyet is cserélt a két csapat a tabellán, ami azon túl, hogy hosszú idő után lecsúsztunk az automatikus feljutást érő helyekről, még azt is jelenti, hogy a toszkán kékek nagyon komolyan bejelentkeztek a dobogó első két fokáért zajló csatába! Mivelhogy 18 bajnoki mérkőzés még hátra van a tavasszal, talán időben jött ez az elképesztően nagy és még most is fájó pofon, amiből aligha lesz egyszerű feladat kijózanodni, mindazonáltal, a Foggia elleni következő meccsen már valamiféle reagálást várunk a Stadio Castellani-ban történtekre! 

Szakadó esőben kezdődött el pénteken este fél kilenckor a Serie B 24. fordulójának legnagyobb rangadója, vagyis a harmadik Empoli és a második Palermo csatája, ám akkor még nem gondoltuk, hogy itt bizony borzasztó csúnyán „elázunk” majd – mégpedig minden értelemben! Sőt, amikor a 12. percben Matteo Brighi megszerezte a vezetést a hazai gárdának, még mindig nem sejlett fel, hogy kínkeserves esténk lesz, ugyanis éreztünk annyi erőt a zsinórban nyolc mérkőzés óta veretlen mieinkben, hogy képesek lesznek erre a gyorsan bekapott gólra is válaszolni! Csakhogy ez a Brighi-gól már egy jel volt, ami arra utalt, hogy nincsenek rendben a fejek! Mert bármennyire sem tartjuk elitnek a védelmünket, azért itt a másodosztályban nem ahhoz vagyunk szokva, hogy az ellenfelek az első kapura lövésükből találatot vigyenek be, a Castellani-ban viszont most ez történt! Ráadásul, nem egy frenetikus és kivédhetetlen akció után kerültünk hátrányba, amely ellen nem tehettünk semmit, hanem éppen az ellenkezője miatt! Már a 16-osunk bal szélén felbukkanó Pasqual is teljesen zavartalanul (nem tudjuk, hogy ki hol volt…) vehette célba a kapunkat, és ugyan a toszkán cséká lövését még védte Posavec, a középre kiütött labda a teljesen üresen érkező Brighi elé került, aki köszönte szépen a potyalehetőséget és nem is hagyta azt kihasználatlanul!

Hát ja, kimerjük jelenteni, hogy csak egy picivel kellett volna jobban odafigyelni és helyezkedni a védőinknek ennél a szituációnál, és akkor nem kellett volna a kapunkba nyúlni 338 góltalan minutum után! Csakhogy, a Dawidowicz, Struna, Bellusci hátsó hármasról kiderült az, amit egyébként mi tudtunk róluk: komolyabb játékerőt képviselő riválisokkal szemben nem tudnak semmilyen ellenállást kifejteni, ezáltal pedig képesek úgy összezuhanni, mint azt pénteken láthattuk! Pedig, azt sem állítanánk, hogy igazán nagy nyomás alá kerültünk, mert ilyenről nem volt szó! 1-0 előtt és után sem azt mutatta a játék képe, hogy rettenthetetlen ellenféllel találkozunk, sőt, a bekapott gól utáni sokkból felébredtek a mieink, és fél óra elteltével már a játékot is irányították, Nestorovski révén pedig még majdnem egyenlíteni is sikerült, de a frissen igazolt Gabriel-kapus nagyot védett. Mindeközben, Struna ismét meg volt győződve arról, hogy keménykedéssel lehet egy ilyen rangadón eredményt elérni, de a Brighi ellen elkövetett durva belépőjével hosszabb távon magának okozott nagyobb gondot, mintsem a hazaiak gólszerzőjének! A szlovén ugyanis, eme megmozdulásának köszönhetően megkapta a menetrend szerinti sárgáját, ezzel viszont kipontozta magát a következő mérkőzésről! Bármily’ furán hangozhat, ez utóbbit nem is bánjuk!

De amiatt sem szomorkodnánk nagyon, ha a másik két védőt, név szerint Dawidowicz-ot és Bellusci-t sem látnánk egy ideig! És némileg meglepő módon nem is az olasz volt az, aki a folytatásban a legnagyobbakat rontotta, hanem sokkal inkább a korábbi meccseken azért jó teljesítményeket nyújtó fiatal lengyel!

A szünet előtt csúnyán elaludt, a meccs végén pedig még egy 11-est is összehozott pénteken Pawel, akinek a kapitális hibáit természetesen azonnal gólokkal büntette a másodosztály talán legveszélyesebb támadója, Francesco Caputo. És miután a két Dawidowicz-baki között, még Struna mellől is lőtt egy pazar gólt az Empoli legújabb „Ciccio-ja” (korábban Tavano is kedvenc volt arrafelé), megállapíthattuk, hogy a mi védelmünk számára egyszerűen megoldhatatlan feladatot jelent Caputo semlegesítése! Mondjuk, elvileg tisztában kellett volna lennünk azzal, hogy mire képes a kiváló csatár, hiszen az őszi, 3-3-mal végződő meccsen is két gólt lőtt ellenünk a Barbera-ban, úgyhogy, felmerül a kérdés, hogy a szakmai stáb a csapat felkészítésekor miért nem talált ki szorosabb őrizetet vagy hatékonyabb védekezési módot Caputo kikapcsolására…?

Na, persze ezzel nem akarjuk rávarrni csak és kizárólag a felelősséget a meccs elején még az esőtől, a látottak következtében viszont már a szégyentől bujkáló Tedino-ra, arról ugyanis nem feltétlenül csak ő tehetett, hogy az általa pályára küldött futballisták, és leginkább a védők, ennyire minősíthetetlen teljesítményt nyújtottak pénteken! Habár eddig csak a hátsókat ekéztük, azt is el kell mondani, hogy a többiek sem úgy játszottak, ahogyan egy ilyen rangadón illett volna! Szemmel látható volt, hogy a jobb oldali, Rispoli és Morganella sérülése miatt keletkezett űrt sem sikerült továbbra sem betölteni, hiszen Szyminski kezdetése ezen a poszton, ugyanúgy balul sült el, mint egy hete Embalo-é!

Przemyszlaw-ról is kiderült, rendkívül idegen számára a jobbszélső szerepkör, és erős a gyanúnk, hogy az eredeti posztján, azaz védőként, több segítségére lehetett volna a csapatnak ezen a napon! Csak hát, akkor kit állítson a pálya jobb oldalára Tedino? Jó kérdés, de ezt sokkal inkább Fabio Lupo sportigazgatónak kell feltenni, aki ahelyett, hogy keresett volna valakit erre a posztra (miután Morganella idén már nem játszhat, a jelenleg szintén sérült Rispoli-nak nincs cseréje…) a múlt héten lezárult mercato-ban, inkább a már így is túlkínálattal (Aleesami, Rolando, Fiore) bíró baloldalra akart játékost vásárolni! Más kérdés, hogy ez a terve sem jött össze…

Mint ahogy a mieinknek sem sikerült semmi a Stadio Castellani-ban! Pedig, 3-0 után mindent megtettek a srácok, hogy legalább szépítsenek, de az Empoli jelen pillanatban olyan formában van, hogy nekik minden bemegy, ellenük viszont semmi! A csereként beálló Stefano Moreo például legalább két gólt szerezhetett volna, ha van egy kis szerencséje, de a fejese nyomán a felső léc, a lövése után meg a jókora mázli óvta meg Gabriel kapuját a góltól, így pedig, hiába aktivizálta magát a januárban érkezett csatár, ő sem tudott pluszt hozni a pályára! Mindazonáltal, az ex-velencei támadó mentalitása mindenképpen dicséretet érdemelt, csakhogy ez semmit sem ért eddig a számunkra, miközben a miatta elengedett és tőlünk is góllal búcsúzó Gaetano Monachello a harmadik meccsén már a második gólját is meglőtte az Ascoli színeiben…

Na de, reményeink szerint előbb vagy utóbb Moreo is be fog találni, miként abban is bízunk, hogy a keret többi támadója is elkezdi majd a gólokat ontani! Mert valljuk be, a téli szünet óta egyáltalán nincs formában egyik csatárunk sem, márpedig, ha Nestorovski és a decemberben látott Trajkovski még sokáig nem találja meg a góllövő cipőjét, akkor jajkeserves folytatás elé nézünk – ha csak nem lép elő a sorból a fiatal La Gumina vagy a hosszú sérüléséből végre felépülő, és az Empoli ellen már a kispadon ücsörgő Balogh Norbi!

Ugyanakkor, a lelkek és a fejek rendbe rakására is hatalmas szükség lesz a következő napokban, hiszen a 2018-as naptári év első igazán nagy rangadóján történteket, vagyis azt, hogy apró cafatokra szedtek bennünket a toszkánok, nem lesz könnyű feldolgozni, ekképpen pedig az is félő, hogy ennek a hétvégén kapott ordas nagy pofonnak még kihatása lesz az egész tavaszunkra is nézve! Meglátjuk, mit vált majd ki ez a 0-4-es zakó a mieinkből – elsőként hétfőn este, amikor a közel sem kellemes ellenfél hírében álló Foggia-t fogadjuk!