A legmerészebb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy akkor aratjuk majd az idei szezon legszebb és legsimább győzelmét, amikor hatan válogatott kötelezettség, négyen pedig sérülés miatt nem állnak a csapat rendelkezésére! Márpedig, bármennyire is hihetetlen, vasárnap délután jó néhány kulcsember hiányában ütöttük ki 4-0-ra azt a Carpi-t, amelyik egyébként a bajnokság egyik legkevesebb gólt kapó együtteseként érkezett a Barbera-ba! Vagyis, egy előzetesen abszolút nem várt, ámde igencsak kellemes meglepetést okoztak rózsaszín-fekete kedvenceink ezzel a csodaszép győzelemmel, amelyet a mesterhármast szerző, ezáltal egyértelműen a találkozó hősévé váló Igor Coronado vezetésével értünk el! És a mámort nemcsak a mieink elsöprő sikere jelentette a hétvégén, hanem a sereghajtó Ternana pontszerzése (0-0) is a Frosinone ellen, ezzel ugyanis, a vesztett pontok tekintetében már a második helyen állunk! De ahhoz, hogy ezt a tabellán a két szemünkkel is láthassuk majd, csütörtökön Chiavari-ban az Entella-val szemben, húsvéthétfőn pedig Parma-ban is nyernünk kellene! 

Az elmúlt hetekben annyi vészjósló szó esett a Carpi elleni meccsünkről, hogy már mi magunk is félve vártuk ezt a csatát. Persze miért ne tettük volna? Egy jó ideje köztudott volt, hogy Josip Posavec, Aljaz Struna, Ivaylo Chochev, Balogh Norbert, Aleksandar Trajkovski és Ilija Nestorovski a hazáját képviseli majd ezen a hétvégén, Michel Morganella, Giuseppe Bellusci, Andrea Ingegneri és Haitam Aleesami pedig sérülés miatt nem nézhet farkasszemet a Carpi labdarúgóival. Továbbá, szintén kérdéses volt Pawel Dawidowicz, Gabriele Rolando és Slobodan Rajkovic játéka is, ugyanis mindhárman kisebb-nagyobb gondokkal küszködtek, de közülük, az előbbi kettő felépülésében azért titkon bízni lehetett, a szerb védő szerepvállalására azonban vajmi csekély esély mutatkozott. Mégpedig azért, mert Rajkovic február végén, az Ascoli elleni meccs utolsó perceiben szenvedett súlyosnak tűnő sérülést, ami után olyan hírek láttak napvilágot, hogy ismét hosszú kihagyás vár majd a korábbi Darmstadt-játékosra, aki azóta nem is nagyon edzett. Nem volt tehát alaptalan a félelmünk, hiszen ennyi hiányzót egy nálunk sokkal jobb csapat sem bírt volna el, ráadásul, azt is tudtuk, hogy egy rendkívül masszív, nehezen legyőzhető Carpi-val találkozunk vasárnap délután, amely az utóbbi négy fordulóban úgy maradt veretlen, hogy még gólt sem kapott. Magyarul, ha valaki a mérkőzés előtt azzal állt volna elénk, hogy parádés játékkal, négy gólt szerezve győzzük le a közelmúltban mumusunknak számító emilia-romagna-i gárdát a Barbera-ban, akkor minimum szembe röhögtük volna az illetőt, ugyanis egy ilyen forgatókönyv az előzmények ismeretében már-már a csodával lett volna adekvát!

De amikor megláttuk a Carpi elleni kezdőcsapatot, és benne Slobodan Rajkovic nevét, valami már akkor azt súgta nekünk, hogy léteznek még csodák! Nem vitás, a szerb védő az óriási szívéről és a palermói mez tiszteletéről tett tanúbizonyságot azzal, hogy az újabb gondjai ellenére, mindössze néhány könnyített edzéssel a lábában is játékra jelentkezett vasárnap, amivel egyébiránt alátámasztotta Tedino korábbi, elképesztő csapategységéről szóló mondatait is. És tudván azt, hogy min ment keresztül a 29 éves bekk a mögöttünk hagyott szűk másfél esztendőben, már a kezdőrúgás pillanatában is nyertesnek éreztük magunkat, hiszen nem minden csapat büszkélkedhet ilyen játékossal, mint például Rajkovic! Ugyanakkor, jókora kockázat is volt abban, hogy egy éppen csak „összedrótozott” belső védővel, meg egy ugyancsak nem teljesen egészséges Dawidowicz-cal vágtunk neki az újabb, oly fontos összecsapásnak, de a sors azért valamennyire próbálta kompenzálni az erőviszonyokat! Antonio Calabro, a Carpi vezetőedzője ugyanis, pont a legfontosabb csatárára, a több klub által is csábított Jerry Mbakogu-ra sérülés miatt nem számíthatott a Barbera-ban, mint ahogy a Serie B-ben már szintén jó névnek számító Federico Melchiorri sem volt olyan állapotban, hogy kezdő legyen!

Ennek függvényében, talán nem is meglepő, hogy a mérkőzés első negyedórájában nem volt semmilyen különös esemény a kapuk előtt, és amikor éppen elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mennyire nehéz lesz ezen a meccsen gólt lőni, a bosnyák válogatottból kimaradt Mato Jajalo egy szögletet követően, minden rutinját kihasználva, hihetetlenül okosan kiharcolt egy 11-est a mieink számára! Ehhez az odaugráshoz és eséshez bizony gyors gondolkodásmód és ész is bőven kellett, Jajalo pedig ezzel a megmozdulásával igazolta, hogy mennyire fontos volt a jelenléte ezen a vasárnapon! A büntető mögé Igor Coronado állt, aki hagyott már ki „tizit” a szezonban, ezúttal viszont szerencsére nem rontott: magabiztosan a léc alá vágta a labdát! Noha ezen időszak alatt nem kimondottan a riválisok eredményeivel foglalkoztunk, azért mégsem örültünk annak, hogy velünk pontosan egy időben, az Empoli is előnybe került Pescara-ban! Persze, a jó kedvünket azért nem vette el az Adria-partjáról érkezett hír, hiszen számunkra az volt a legfontosabb a hétvégi fordulóban, hogy valahogyan húzzuk be a saját meccsünket, ehhez pedig, Coronado 11-esével megtettük az első lépést.

A vezetés tudatában magabiztosabbá is vált Tedino együttese, amelyre már abszolút nem lehetett azt a jelzőt sem rávarrni, hogy „tartalékos”, mert bármennyire is hiányzott tíz fontos emberünk, a pályán jól nézett ki a csapat, és nem éreztük senkinek sem a hiányát! Vagyis, Tedino meccs előtti szavai, melyek arról szóltak, hogy néhány játékos alig várja, hogy bizonyíthasson, szintén igaznak látszódtak. Na jó, lehet, hogy a távollévők közül többen is gólra váltották volna, vagy jobban oldották volna meg a 37. percben azt a ziccert, amit Rolando elrontott, ám ezzel együtt a balszélső is újfent jól játszott, csakúgy, mint a Frosinone elleni rangadón! Sőt, a félidőt is egy számunkra nagyszerű jelenet zárta: Gnahoré távoli bombáját hatalmas bravúrral piszkálta ki a bal felső sarokból a korábban még nálunk is megfordult Colombi-kapus. A szünetben tehát, előnyben voltunk, és az első félidő alapján inkább a mieink álltak közelebb a második gólhoz, mint a vendégek az egyenlítéshez. Pescara-ban mondjuk más volt a helyzet, hiszen a hazaiak egalizálhattak volna, ám Pettinari kihagyta a 45. percben megítélt 11-est, így ott is 1-0 maradt a félidei állás, míg ugyanekkor Terni-ben, ahol a forduló előtt második Frosinone vendégszerepelt, nem láthattak gólt a nézők.

A Barbera-ban viszont rögtön a térfélcserét követően újfent talpra ugorhatott a közönség, hiszen a 47. minutumban Jajalo remekül indította meg a jobb szélen megiramodó Rispoli-t, aki önzetlenül középre gurított, az érkező Coronado pedig közelről a hálóba továbbította a lasztit. Nagyszerű jelenet volt, és ez a gól megmutatta, hogy kik voltak a csapat vezérei ezen a meccsen!

Az akciót indító Jajalo tanár-módon futballozott az egész meccsen, és nemcsak azért írjuk ezt, mert tevékeny része volt a csapat első két góljának megszületésében, hanem azért is, mert az összes cselekedetével egy vérbeli, rutinos középpályásra emlékeztetett bennünket és mindenki mást, aki látta a meccset! Nem is volt véletlen, hogy a lecserélésekor vastaps közepette hagyta el a pályát, és a történtek következtében nem lennénk meglepve, ha az új bosnyák kapitány, Robert Prosinecki noteszébe is újra bekerült volna Mato neve!

Mindazonáltal, Jajalo-n kívül is akadt még extra-teljesítményt nyújtó játékos a csapatunkban! Az egyik, megint Andrea Rispoli volt, aki ezen a vasárnapon sem hazudtolta meg önmagát, és ismét a maximum közelében teljesített, a másik pedig az az Igor Coronado volt, aki végre gólokkal is bizonyította, hogy mennyire értékes futballista. Sőt, a brazil olyannyira belejött a gólgyártás művészetébe, hogy a 76. percben a 16-oson kívülről is ragasztott egy szép „dugót” a bal alsóba, de klasszikus azért nem lett a mesterhármasa, mert tíz perccel korábban az új közönség-kedvenc, Nino La Gumina is beköszönt, mégpedig Rolando remek centerezése után! Csendben jegyezzük meg, és reméljük, nem kiabálunk el semmit sem, de egyre több minden súgja azt nekünk, hogy La Gumina személyében egy új palermói klasszis van születőben, egy olyasvalaki, akire tényleg mindig, minden körülmények között lehet számítani! Ezt bizonyította a Carpi ellen is, meg emellett azt is, hogy neki elég egyetlen villanás is ahhoz, hogy eredményes legyen! Egy szó, mint száz: zseniális ez a srác, na! Persze, a show-t ezúttal semmivel sem tudta ellopni Nino Igor-tól, ez a mérkőzés ugyanis, a brazil 10-esről szólt, aki ezzel a triplájával végleg bizonyította, hogy valóban új életet kezdett a számára piros lappal végződő Foggia elleni meccs óta! Mi mást fűzhetnénk még ehhez? Csak így tovább, Igor!

 Bő negyedórával a vége előtt tehát, már 4-0 volt az eredmény Palermóban, azaz, ami vasárnap 15 óra tájékán a csodával lett volna határos, az fél öt magasságában már jócskán valósággá változott! Pont, mint egy tündérmesében, annyi eltéréssel, hogy itt több fantasztikus főszereplőt is láttunk! De még mielőtt bárki is félreértené, nem az volt a csoda vasárnap, hogy nyertünk, hanem az, ahogyan, és amekkora fölénnyel! Az idei szezonban ugyanis, még egyszer sem nyertünk négygólos különbséggel! Ha pedig a meccs végén még Murawski-nak is szerencséje lett volna és a kapufa nem szól közbe, akkor akár még nagyobb arányú is lehetett volna a győzelmünk, ami persze így sem lett kicsi! Nem tagadjuk, az események láttán – különösen a második félidőben – nekünk is meg kellett dörzsölnünk a szemünket többször is, hiszen ilyen parádéra és gólözönre tényleg nem számítottunk ezen a délutánon! Tényleg: valakinek esetleg hiányzott bárki is ebből a csapatból…? Mert nekünk nem igazán!

És amíg a Barbera-ban szebbnél-szebb góloknak örülhettünk, addig Terni-ben az jelentette a legnagyobb boldogságot számunkra, hogy nem született egyetlen találat sem, és ennek, na meg a mi fölényes győzelmünknek köszönhetően, a vesztett pontokat tekintve máris jobban állunk a sereghajtóval szemben is megbotló Frosinone-tól. Azért persze kár, hogy Pescara-ban sem esett már több gól a második félidőben, így az Empoli egy korai góllal végül onnan is elvitte a három pontot, ám mindent egybevéve, ez az egy eredmény picit sem tudta elvenni az időközben igencsak vigéccé váló kedvünket az ünnepléstől vasárnap délután! Mégpedig azért nem, mert Coronado-ék olyan meccset produkáltak a Carpi ellen, amiről utólag is bőven lehet mit beszélni – és egyáltalán nem negatív értelemben!