Carpi-Palermo a helyszínen

20122013161917bMúlt év decemberében volt szerencsém 10 napot Észak-Olaszországban tölteni. Úgy gondoltam, ha már Itáliában vagyok, mindenképpen elmegyek egy Palermo-meccsre, és amekkora mázlim volt, épp akkor játszott Carpiban a csapat. Na jó, bevallom, az az igazság, hogy a szabadságomat a Carpi-Palermo illetve az Inter-Milan meccsekhez igazítottam, aztán az utolsó pillanatban beugrott egy Chievo-Sampdoria mérkőzés is.. Sikerült 3 hihetetlenül gyenge meccset kifognom, de mivel ez a Palermo blogja, maradjunk Carpiban.

Elég körülményes volt a jegyvétel, mivel előre, a Carpi oldalán csak palermói lakcímmel lehetett jegyet rendelni. A probléma viszont abból adódott, hogy a helyszínen, a meccs napján már nem lehet jegyet venni a vendégszektorba, én viszont nem akartam a hazai közönség közé beülni, így nem maradt más választásom, 3 órával kezdő sípszó előtt odamentem a Stadion Sandro Cabassihoz. Kedves, kis családias stadionja van Carpinak, 4100 férőhellyel.

bemelegitesKezdés előtt

Zárójelben jegyezném meg, hogy nekünk magyaroknak lehet, hogy kicsit furcsa lehet az olaszok hozzáállása a kommunizmushoz, de ahogy a gyanútlan ember bárhol szembetalálkozhat az utcán a sarló/kalapács szimbólummal, ugyanúgy az sem tartozik a csoda kategóriába, hogy a stadion a Via Lenin és a Via Carlo Marx találkozásánál fekszik. Visszatérve december 21-éhez, déli 12 órakor jelentkeztem is a vendégszektor kasszájánál, előadva óhajomat, hogy Magyarországról azért jöttem el idáig, hogy a vendégszurkolók közé kapjak bebocsájtást. A segítőkész helyiek türelmet és félórával későbbi megjelenést kértek, amit aztán még 2szer eljátszottak, mondván, hogy a direttore nem tartózkodik még a stadionban. Végül abban maradtunk, hogy közvetlenül a meccs kezdete előtt megyek vissza, addigra már meglesz a jegy. A fennmaradó 1,5 órát arra használtam fel, hogy beszabtam a Carpitól 23 kilométerre található Modenába megnézni az Enzo Ferrari Múzeumot. Rohanás, múzeumlátogatás rekordidő alatt abszolválva, irány vissza Carpiba, ahol a jegyeladó signora már régi ismerősként messziről integetett a névre szóló jeggyel. Motozás, bejutás, majd az első meglepetés; max 5-6 palermói szimpatizánsra számítva 150-160 rózsaszínfeketébe öltözött szurkolót találtam a vendégszektorban. tifosiA helyi ultrákkal összehasonlítva az arány tehát a döntetlen felé mozdult, ami azért nem rossz, tekintve a Palermo-Carpi 1300 km-es távolságot. Viszont a többséget valószínűleg északra felköltözött szicíliaiak alkották. Tessék, egy pozitívum a szicíliai munkaerő északra való áramlásában! Nem is volt passzív a vendégszektor, végig ment a szurkolás, éneklés. Magáról a mérkőzésről; sikerült kifognom a szezon eddigi meccsei közül azt, ahol talán a leggyengébb teljesítményt nyújtotta a csapat. Nem igazán lehetett felfedezni tudatos elemeket a játékban, akár a támadásépités, akár a védekezés terén. meccsNagyon x-szagú volt a meccs, de akkor jött Candussio spori, és bemutatta azt a hagyományosan olasz sportágat, aminek az a lényege, hogy az unatkozó játékvezető belenyúl az egyértelmű meccsbe, és eldönti azt. Ezúttal a derék Renzo unta meg a többnyire a középpályán folyó kiegyenlített küzdelmet, és fújt be egy véleményes tizenegyest Daprela kezezése miatt, majd ugyanazzal a lendülettel le is küldte a pályáról a svájci szésőt, akit még 4 (!) másik ember követett a Palermo részéről. (Milanovicot a pályáról zavarta le a bíró, Iachini edzőt, Perinettit illetve az edzői stáb egyik tagját pedig a kispadról küldte el.) Perinetti esete megmosolyogtató volt. Nem igazán kedvelem az öreget, de a kiállítását követő gesztusa nagyon tetszett. Történt ugyanis, hogy miközben a carpi szurkolói előtt haladt el, a “Maffiózó, maffiózó!” kórusra kalaplevéve, meghajlással reagált. 1502502_634963659879733_556866446_n

Perinetti – kalap levesz

A meccset tehát a játékvezető hatékony segítségével a Carpi nyerte, a Palermo szurkolóinak nem marad hát más, mint a keserű szájíz, meg a bírónak címzett “BUFFONE!!!”(udvari bolond) illetve a “VENDUTO!!!” (eladott) kórus. tanitomester

Az öreg nagy tanítómester – előadás a szünetben

Egyébként a meccs után olyan összeesküvéselméletet hallhattunk Zamparini elnök részéről, ami még a sokat megélt szurkolók állát is leverte:

Tehát Zampa szerint ő illetve Candussio sporttárs egy faluból származnak (!).

Sőt, Candussio sporttárs édesapja jóideig Zamparini egyik cégénél dolgozott (!!).

Sőt, Candussio sporttárs édesapját Zamparini sajátkezűleg (gy.k. “sajátlábúlag”) kirúgta (!!!).

Emiatt drága elnökünk 110%ig biztos benne, hogy itt nincs másról szó, mint színtiszta vendettáról, amit a Candussio család egy vasárnapi spagetti mellett gonosz módon tervelt ki Zamparini mester alakulata ellen. A vicc az egészben ráadásul az, hogy Olaszországban bármi megtörténhet. BÁRMI.