Kérdéseinkre Franco Vazquez válaszolt

fv3

Több éve csináljuk a blogot, jó pár interjút készítettünk már, írások tömkelegét, mégis visszagondolva az egész eddigi történetre, azt kell, hogy mondjam, hogy egyik posztra sem voltam ennyire büszke, mint most erre. Régóta a fejemben motoszkált, hogy mennyire jó lenne valakivel a csapatból interjút csinálni. Hogy pont a Palermo motorja, az újdonsült olasz válogatott, Franco Vazquez lesz az, akivel ez összejön, álmomban sem gondoltam volna. Mégis sikerült, és ebben elévülhetetlen érdemei vannak Franco barátnőjének, Agostina Moroninak, akinek a segítsége nélkül nem biztos, hogy ez a beszélgetés összejöhetett volna. Franco egyébként nem cáfolt rá a becenevére (“El Mudo” – “a néma”), hiszen nem állt fenn az a probléma, hogy alig tudtam leállítani a nagy válaszolgatásban.:)

Jó olvasást, és reméljük, hogy nem Franco az első, és egyben utolsó palermói játékos, akit sikerült meginterjúvolnunk!

 

Hello, Franco! Először is hadd kérdezzem meg, hogy mennyire volt számodra meglepő, hogy magyar szurkolók akarnak interjút készíteni veled? Hallottál már valamit is a Palermania blogról?

Sziasztok! Persze, meglepett, nem gondoltam volna, hogy egyszer majd Magyarországról akar engem valaki meginterjúvolni. És nem, még nem hallottam a blogotokról.

Gyerekként melyik játékos akartál lenni?

Kiskorom óta imádtam Kakát, úgy akartam játszani, mint ő!

kakaMár akkoriban úgy gondoltál Itáliára, mint arra az országra, ahol egy szép napon majd focizni szeretnél?

Igen, már gyerekkoromban is sokszor néztük az olasz meccseket otthon, szóval néha elgondolkoztam rajta, hogy jó lenne egyszer majd Olaszországban játszani.

Mikor valóra vált az álmod, és aláírtad a szerződést a Palermóval, tudtad már, hogy hol fogsz játszani? Ismerted a klubot?

Nem, az a helyzet, hogy fogalmam sem volt, nem ismertem a palermói focit. Aztán miután megérkeztem, szépen megismertem a rózsaszínfekete labdarúgást, meg mindent, amit tudni kell róla.

A szicíliai pályafutásod elején nem igazán kaptál lehetőséged arra, hogy megmutasd, hogy mit is tudsz. Hogyan tudtál megbirkózni azzal a helyzettel, hogy Palermóban nem kaptál bizalmat, sőt, kölcsönbe a spanyol Rayo Vallecanohoz kerültél?

Bíztam magamban, tisztában voltam a képességeimmel, és tudtam, hogy egy nap majd bebizonyíthatom Palermóban is, hogy nem véletlenül szerződtettek le.

fv4

Minek volt köszönhető, hogy végül is a Palermo meghatározó játékosa vált belőled?

Úgy vélem, hogy Iachini mester érkezése volt számomra a fordulópont. Éreztette velem, hogy bízik bennem, és olyan poszton játszatott, olyan szerepet adott a pályán, amit nagyon szeretek.

Melyek a legfontosabb különbségek a Palermo és a Rayo Vallecano csapata között? Klubokként, csapatokként, a játszott foci stílusaként vagy éppen a szurkolótáborok között…

Teljesen más a két klub, össze sem lehet hasonlítani. Más a foci, más a filozófia. A szurkolók viszont mindkét klub esetében hasonlóan szenvedélyesen imádják a csapatukat. Ha a foci stílusát nézzük, az olasz labdarúgás sokkal taktikusabb, míg a spanyoloknál a játék sokkal gyorsabb, pörgősebb, ezáltal az embernek olyan érzése van, mintha több lenne a tér a pályán.

A 2014/14-ös szezon előtt az volt az egyértelmű cél Palermóban, hogy biztos bentmaradást harcoljon ki a csapat. Ezt sikerült is megvalósítani, de szerinted a bajnokságban elért 11. hely reális vagy lehetett volna előrébb is végezni a tabellán?

Egyértelmű, hogy kicsit több szerencsével jobb helyezést is elérhettünk volna, több meccsen is meglehetősen szerencsétlenül alakultak a dolgok, de ezt alapvetően magunknak köszönhetjük, mert sok labdát adtunk el éles szituációkban. Ennek ellenére azt hiszem, hogy elégedettek lehetünk, mert kitűnő szezon van a hátunk mögött, és ami még ennél is fontosabb, hogy jó úton járunk, és egyre jobbak leszünk!

Mi a véleményed, mire van szükség ahhoz, hogy a Palermo még jobban teljesítsen a következő idényben?

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a csapatunk még jobb legyen, mindenkire szükség van, a játékosokra, a vezetőkre, mindenkire. Amúgy abban biztos vagyok, hogy a vezetőség megteszi a célok elérése érdekében a tőle telhető maximumot.

A szezonban mutatott teljesítményeddel elégedett vagy?

Igen, persze. Szerintem elég jó idényen vagyok túl!

fv1

Térjünk át a válogatottakra! Bemutatkoztál az olasz nemzeti tizenegyben. Miért a squadra azzurrát választottad, hogyhogy nem Argentína válogatottját?

Az olasz válogatott részéről megkerestek, hogy szeretnék, ha olasz színekben játszanék, én pedig boldog vagyok, hogy az azzurrikat választottam.

Mi pedig annak örülünk nagyon, hogy szerződést hosszabbítottál a Palermóval egészen 2019ig! Reméljük, hogy még sokáig fogsz rózsaszínfekete mezben játszani! A jövődet illetően van hasonló terved, mint Dybalának, hogy egyszer majd egy nagy klub csapatában játszhass? Ha van ilyen álmod, akkor melyik csapatban szeretnél játszani?

fv5

Igen, mindenképpen szeretnék egyszer még egy nagyobb csapatban focizni, olyanban, amelyik a Bajnokok Ligájában is szerepel.

Ha a következő szezont nézzük, muszáj megállapítanunk, hogy kemény menet lesz, már csak azért is, mert a házi gólkirályunk, a barátod, Paulo, elhagyta Palermót. Hogy élted meg ezt a szituációt?

Örülök Dybalának, mert nagy lépést tett előre, és csak a legjobbakat tudom neki kívánni!

Szerinted Dybala távozása után, fontosabb szerep fog rád hárulni? Van olyan játékos, akivel ugyanolyan tökéletes párost alkotnátok, mint Paulóval?

fv2

Nem tudom. A csapat összes játékosa fontos. Majd meglátjuk, hogy hogyan dönt a mister.

Értem. Beszéljünk inkább a szokásaidról! Meccs előtt hogyan szoktad felpörgetni magad? És mondjuk egy kemény, hajtós mérkőzés után hogy próbálod magad lelazítani?

A mérkőzések előtt mindig veszek egy hideg fürdőt, aztán meg jól átmasszíroztatom magam. Meccs után ugyanez a program. Ennyi, és semmi több. Sok masszázs, és hideg fürdő.

Soha nem akartál semmilyen speciális gólörömöt, ami csak rád jellemző?

Megmondom őszintén, hogy a gólok előtt nem gondolkozom azon, hogy hogyan fogok ünnepelni. Egyszerűen csak jön magától.

fv

Térjünk vissza csak a gyerekkorodhoz! Ki volt akkoriban a példaképed?

Édesapám volt a példaképem akkor is, és még most is ő az, akinek a példáját követem. Már gyerekként is nagyon sok erőt adott, és továbbra is a legerősebb támaszom.

Említetted, hogy gyerekként Kaká nyűgözött le, de most ki az, akinek a játékstílusa tetszik?

Özil stílusa nagyon tetszik.

Van valami babonád, ami befolyásolja a meccsekre való felkészülésed?

Nem, nincs semmilyen babonám.

Történt már olyan eddigi pályafutásod után, hogy játékosokkal, akik a pályán ellenfeleid voltak, a pályán kívül összebarátkoztatok?

Nem, általában csak üdvözöljük egymást, meg sok szerencsét kívánunk, és ennyi.

Miért a 20-as a mezszámod? Szerintem te tipikusan egy 10-es játékos vagy.

Amikor Palermóba szerződtem, a 20-as volt szabad, nekem meg megtetszett, így választottam mezszámnak.

Ki az a 11 játékos, magadat is beleszámolva, akikkel a legszívesebben kifutnál a gyepre a Bajnokok Ligája döntőjében?

Hú, ez kemény kérdést, nem is tudom így hirtelen megválaszolni.

Az elmúlt szezonok során egyike lettél azoknak a játékosoknak, akiket igazán kedvel a palermói közönség. Milyen szembesülni nap, mint nap a szurkolók szeretetével? Van valami mókás sztorid a tifosikkal való kapcsolatodról?

Nem tekintek úgy magamra, mint egy túlságosan közkedvelt játékosra, egyszerűen csak teszem a dolgom, amit nagyon szeretek. Sztorikból persze rengeteg van, de ezt jobban át kéne gondolnom, hogy melyiket is meséljem el.

Voltál már Magyarországon? Ha nem, akkor tervezed, hogy valamikor ellátogass hozzánk?

Még soha nem voltam Magyarországon, de nagyon szívesen megnézném az országotokat!

Franco, köszönjük, az interjút, minden jót kívánunk és sok győzelmet a 2015/16-os szezonra!

Én is köszönöm, hogy megkerestetek, sok sikert kívánok a bloghoz és üdv minden magyar Palermo-szurkolónak!