Cső Ninuccio, kösz mindent!

Ebben az ‘elüzletiesedett’ futballvilágban manapság ritkán alakul már ki bármilyen kötődés egy-egy játékos iránt, éppen ezért az sem szokványos, hogy külön posztot írunk olyankor, amikor valaki távozik a kedvenc klubunktól, ám az Empoli-hoz aláírt Nino La Gumina-val ezúttal mégis kivételt teszünk! Na persze nem véletlenül: a fiatal csatár megdolgozott ezért, mert Palermo szülöttjeként bebizonyította azt, a mai futballéletben szintén nem túl gyakori jelenséget, hogy igenis létezik még olyan, hogy valaki próféta legyen a saját hazájában! Nino önmagát adva, egyszerűen nagyszerű szezont produkált a mögöttünk hagyott idényben, a teljesítményével, a hozzáállásával és a vagányságával pedig nagyon gyorsan kiérdemelte a Rosaneri-szurkolók szemében a legnagyobb kedvenc titulust is! Persze, ebből fakadóan most hihetetlenül nehéz megemészteni, hogy a megnövekedett értéke miatt, a még mindig csak 22 éves La Gumina-t is eladta a rózsaszín-fekete klub vezérkara, arra nem is gondolván, hogy mekkora szomorúságot okoztak ezzel a csapatért szorítóknak! De ez van, az idő múlásával biztosan enyhül majd a fájdalmunk is, most azonban már csak egyetlen dolgot tehetünk: ezzel a poszttal méltóképpen elbúcsúzunk Nino-tól, így köszönve meg Neki mindazt, amit Palermóért és értünk is tett! 

És akkor Nino La Gumina levetette a mezét, kiment az ultrákhoz és együtt ünnepelte velük a gólját! Találós kérdés is lehetne, hogy mikor történt ez az amúgy nagyon emlékezetes esemény a mögöttünk hagyott szezonban, de mielőtt beindulnának az agytekervények, inkább segítünk a feladványt megfejteni: március 17.-én Novara-ban, a végül 2-2-vel záródott találkozón! Igen, ez volt az a pillanat, amikor a Palermóban született fiatal csatár igazán belopta magát minden rózsaszín-fekete érzelmű drukker szívébe, mert ugyan a szezon korábbi szakaszában is lőtt már gólt, és játszott már hasznosan is a 20-as, a valódi szárnyalása mégiscsak ettől a ponttól indult el látványosan az amúgy saját nevelésű támadónak!

Ez a gól, amit a Novara-nak lőtt, és nyilván ennek a megünneplése a szurkolókkal, akkora önbizalmat adott Nino-nak, hogy az ezt követő két bajnokin is megzörgette a kaput, a folytatásban pedig egyértelműen első számú gólfelelőse lett annak a Palermo-nak, amelynek a csatársorát egy bizonyos Ilija Nestorovski, egy Aleksandar Trajkovski, egy Igor Coronado, egy Stefano Moreo és egy Balogh Norbert alkotta a mögöttünk hagyott idényben. Na ja, a szezon előtt, de még a téli fordulónál sem nagyon gondolta senki sem, hogy La Gumina több mint háromszor annyi gólt szerez majd a tavasszal, mint Nestorovski, márpedig ez történt! Nino a novarai meccstől számítva, három hónap alatt – vagyis március közepétől június idusáig – tízszer volt eredményes a szülővárosának a mezében, míg a csapat kapitányának tartott macedón válogatott csatár, Nesto például csak háromszor, a szintén sokra taksált honfitársa összesen egyszer, a Moreo-Balogh kettős meg egyszer sem! Egyedül, a tavasszal hét találatot jegyző Igor Coronado volt még képes felnőni Nino szintjéhez a bajnokság második felében, ám miután a brazil egyszer feleslegesen kiállítatta magát a Foggia ellen, egyszer pedig nagyon fontos pillanatban rontott büntetőt a Cesena ellen, őt sem lehetett maradéktalanul megdicsérni a teljesítményéért – ellenben La Gumina-val! Nino-ról ugyanis egyetlen rossz szót, egyetlen negatív jelzőt sem lehetett írni a 2017-18-as bajnoki évadban, mert minden tőle telhetőt megtett a csapat feljutásáért! Küzdött, harcolt, gólokat lőtt, és még a play-offban sem nyomta agyon a teher, egyedül azonban nem vihette vissza a Palermót a Serie A-ba! Pedig, tudjuk, hogy ez volt az álma, aminek hangot is adott tavaly nyáron, amikor visszatért kölcsönből, a Ternana-tól! 2017. július 9.-én az alábbiakat nyilatkozta a kinézésére is extra-vagány fiú, akiről már ekkor lerítt, hogy nem a langyos vízben szeretne pancsolni: 

„Meg akarom mutatni a saját dimenziómat, türelemmel és odaadással akarom meggyőzni Tedino-t! A térdsérülésem miatt egy kétarcú szezont töltöttem a Ternana-nál, ahol egyébként nagyon jól éreztem magam, Avenatti mellett nagy élmény volt játszani! A sérülésem most már a múlté, az álmom pedig az, hogy visszavigyük a Palermót a Serie A-ba, amihez én is hozzá akarok járulni! A lehető legtöbbet fogom kiadni magamból ezért a célért! Tedino-t ismerem, az általa irányított Pordenone modern, agresszív játékot játszik, és az edző a futballt preferizálja, ahogyan én is! Nestorovski egy gólra született csatár, szeretnék tőle nagyon sokat tanulni majd! Mindenesetre én fel akarok jutni a Palermóval a Serie A-ba, ennek a városnak és klubnak ugyanis a futball paradicsomában van a helye” – mondta La Gumina nagyjából egy évvel ezelőtt, a visszatérését követően.

Aki addig nem ismerte Nino-t, nyilván úgy gondolta, hogy az imént idézett mondatokat csak kötelező udvariasságból mondta a fiatal srác, mert ilyenkor amúgy is ez a szokás, de a Palermo Calcio életét mélyebben követők már sejthették: Nino nem a közhelyek puffogtatásáról ismert, sokkal inkább a kivételes tehetségéről! Alighanem sokunknak beugrott az a szezon, amikor La Gumina neve végképp berobbant a rózsaszín-fekete szurkolók köztudatába, ugyanis a 2015-16-os idényben a fiatal támadó már megmutatta, hogy micsoda futballista – minden szempontból! Nino vezérletével egészen parádés szezont futott akkor (is) a Primavera-együttesünk, amely az alapszakaszban 2. lett a Roma mögött, majd a legjobb nyolc között csak 11-esekkel veszített az Interrel szemben, míg a tekintélyes múltú Viareggio-kupában egyedül a Juventus tudott megálljt parancsolni Giovanni Bosi fiainak – a döntőben! 

De összességében nem indult könnyen Nino számára az a szezon, holott az 1996 márciusában született csatár rögtön góllal kezdett a Napoli elleni nyitófordulóban! Utána viszont inkább a felnőtt csapatból visszajátszó Matheus Cassini kapott szerepet helyette, akinek aztán a januári kölcsönadása is kellett ahhoz, hogy kiderüljön, a palermói utánpótlásnak nincsen szüksége légiósokra! La Gumina a Napoli elleni visszavágón már újfent kezdőcsatár volt, és nem is akármilyen mutatvánnyal tért vissza, ugyanis az ő duplájával sikerült győzni idegenben és elindulni felfelé! Az alapszakaszban további 6 találatot jegyzett, így pedig végül 11-nél állt meg a bajnokságban, amivel bőven házi gólkirály is lett, ám igazán nagyot mégis a Viareggio-kupában villantott a Primavera-csapatban már akkor is 20-asban játszó fiú! Ezen a rangos tornán, hét meccsen kilencszer vette be az ellenfelek kapuit, akik között nem kis nevű és tudású csapatok szerepeltek! Miután La Gumina kétszer köszönt be a 3-2-re megnyert elődöntőben az Inter, majd pedig az ugyanilyen arányban elveszített döntőben a Juventus ellen is, hamar kiderült róla, ezt a srácot tényleg nem nyomja, hanem inkább feldobja az, ha van súlya egy-egy meccsnek, ami abból is tökéletesen látszódott, hogy Nino a büntetőket is mindig hatalmas magabiztossággal értékesítette! De eme két meccsen kívül betalált még a Genoa, az Entella, a Feyenoord és a szerényebb képességű Mouana kapujába is, az így elért 9 találatával pedig az egész torna gólkirálya lett, sőt a “Golden Boy”-díjat is ő kapta! Eme pazar szezon után írtunk is egy posztot az utánpótlás-csapatunkról, „Egy príma idény a Primavera-tól” címmel, amelyben így jellemeztük La Gumina-t:

„Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni egy olyan csatárról, aki 9 találattal lett gólkirály a Viareggio Kupán, miközben a bajnokságban is 11-ig jutott. Nino La Gumina valósággal megtáltosodott a tavaszra, mert amíg az ősszel csak 3-szor volt eredményes, addig az év második felében 17-szer is megzörgette az ellenfelek kapuit. Az immár tetoválással is rendelkező támadó, gyakorlatilag bármilyen helyzetből képes gólt szerezni: a Juve ellen 3-2-re elveszített döntőben, a semmiből is képes volt betalálni, amikor egy kipattanó labdára ő ért oda a leghamarabb, mindemellett pedig, további erényei is vannak. Azon túl, hogy Nino-nak a fejjátéka is jónak mondható, még kiváló pontrúgó is, amit az Internek lőtt szabadrúgásgólja, vagy a mindig magabiztosan végrehajtott 11-esei is bizonyítottak. Persze, La Gumina-ról már korábban is tudtuk, hogy nagy tehetség, hiszen tavaly nyár óta tagja az első csapatnak is, amelyben a tavasz vége felé már be is mutatkozott. Nem kérdés, hogy a vagány csatárnak, egy ilyen szezon után, a felnőtt mezőnyben kell folytatnia az ősztől, amire jelen állás szerint, nagy esélye is mutatkozik: a Como és a Cesena érdeklődése komolynak tűnik iránta, mindazonáltal, mi annak örülnénk a legjobban, ha rózsaszínben mutathatná meg briliáns képességeit! Mert igazán boldogok akkor lennénk, ha Palermóban válna klasszis a srácból!”

Örömmel jelentjük, hogy ez a fentebbi, 2016. nyarán megfogalmazott kívánságunk a Palermo felnőtt csapatában és az A-ligában még egy Milan elleni 1-2-es hazai meccsen debütált La Gumina-val kapcsolatban szerencsére teljesült, ugyanis a csatár hatalmas örömünkre tényleg a szülővárosának csapatában lett hős, nem pedig máshol! Persze, könnyen lehet, hogy már Terni-ben is az lett volna, ha nem sérül meg, ugyanis ennek a gárdának a mezében is tett már olyan dolgokat, amelyek szintén azt igazolták, hogy ő egy potenciális csillag!

Rögtön az első Ternana-mezben játszott meccsén klasszist alakított: a Coppa Italia 2. körében, a Pordenone ellen a 104. percben előbb gólpasszt adott, a 118.-ban pedig maga talált be, így segítve továbbjutáshoz új csapatát és a kieséshez Tedino akkori alakulatát! Nem sokkal később az olasz U20-as válogatottban is újabb gólt lőtt Svájcnak (előtte már volt egy gólja Dánia ellen), október közepén pedig megszületett élete első találata is a Serie B-ben! Hogy ki ellen? Naná, hogy a Palermo egyik nagy szicíliai riválisa, a Trapani volt a szenvedő-fél! Novemberben viszont súlyos térdsérülést szenvedett Nino, aki többször már nem is tudta magára húzni a Rossoverdi mezét, ám hogy nem felejtette el a terni embereket, arról idén tavasszal adott jelet, amikor duplázott a Stadio Libero Liberati-ban, de egyik találatát sem ünnepelte meg! Igen, nemcsak futballból, hanem sportszerűségből is jelesre vizsgázott az amúgy még mindig tényleg nagyon fiatal játékos, akinek a viselkedéséből, vagy a meccs után adott nyilatkozatából már most sokan tanulhatnának is – beleértve a nagyobb sztárokat is! Merthogy, Nino a meccs után sem felejtette el a Ternana Calcio-nál töltött szezonját, s a következőket mondta a májusi, 3-2-es győzelmünk után:

„Tavaly egy nagyon szép évet töltöttem el itt Terni-ben, ezért nem ünnepeltem látványosan a góljaimat! Tisztelem ezt a várost és a szurkolóit is, akik nagyon különleges emberek, úgyhogy szerintem ez volt a helyes döntés a részemről! Már csak azért is, mert nagyon jól bántak velem tavaly, annak ellenére is, hogy volt egy sajnálatos sérülésem is, ami miatt nem tudtam többet segíteni a klubnak! Most viszont már a Palermo játékosa vagyok, ez az én városom, és nagyon boldog is vagyok, hogy itt játszhatok!”

Na ja, mi is nagyon örültünk, hogy egy ilyen ritka képességekkel megáldott játékost láthattunk kedvenc csapatunkban futballozni, ugyanis az időközben egyre több tetoválással is rendelkező extra-vagány csatár tényleg a szívét és tudása legjavát adta ezért a klubért a mögöttünk hagyott idényben! Kezdjük azzal, hogy akárcsak a Primavera-csapatnál, vagy akárcsak Terni-ben, nálunk is góllal nyitotta az idényt, ugyanis a Cagliari elleni büntetőkkel elveszített kupameccsen Nino szerezte az egyenlítő gólunkat, amivel hosszabbításra mentettük a meccset! Ezzel együtt, az ősz még sajnos nem róla szólt (talán, ha már ekkor is őt játszattuk volna, akkor most az A-ban lennénk…), habár októberben a Parma ellen is lőtt egy fantasztikus gólt a bajnokságban, az igazi áttörést mégis a már fentebb említett Novara elleni idegenbeli meccs hozta meg a számára! Onnantól kezdve tényleg tarthatatlan volt Palermo Ninuccio-ja, aki szebbnél-szebb gólokat szerzett a tavasszal, a 12 elért találata mellett pedig folyamatosan a csapat legjobbja volt szinte minden egyes meccsen! Ráadásul, az alázatosság és a családja iránt mutatott tisztelet sem hiányzott belőle soha sem, mert a góljait állandóan valamelyik közeli szerettének ajánlotta, ezzel is jelezvén, hogy még akkor sem szállt el magától egyetlen pillanatra sem, amikor már jócskán első számú kedvenc volt egész Palermóban! Hogy ezt bizonyítsuk, az alábbiakban először idézzük az Entella otthonában lőtt gólja utáni nyilatkozatát, aztán pedig újfent a Ternana elleni meccset követő további mondatait:

2018. március 29., Virtus Entella-Palermo 1-2, a rózsaszín-feketék első gólját Nino La Gumina szerezte: “Ez egy nagyon fontos győzelem volt a számunkra, olyan, amelyik nagyon sok energiát és önbizalmat adhat nekünk a folytatásra! Persze, egy csatárnak mindig fontos, hogy gólt szerezzen, de én nem erre gondolok soha sem, hanem arra, hogy mindent megtegyek a csapat jó szerepléséért! Természetesen jó érzés, hogy zsinórban gólokat is szerzek, minden egyes apró darab fontos nekem! Érzem a mester bizalmát, próbálom mindig a legjobbamat adni, és örülök, hogy most minden jól is alakul körülöttem! Ezt a gólt először is a nagybátyámnak ajánlom, aki eljött ide is támogatni engem, másodszor pedig minden családtagomnak!”

2018. május 5., Ternana-Palermo 2-3, a rózsaszín-feketék első és második gólját Nino La Gumina szerezte: “Természetesen boldog vagyok, hogy két gólt is lőttem ma, de annak jobban örülök, hogy a csapat nyert egy ilyen nehéz pályán, mint amilyen a Ternana-é, így pedig még mindig az automatikus feljutás elérése marad a célunk! A góljaimat ezúttal is a családomnak ajánlom, akik mindig támogattak engem!”

Tény, a szimpatikus nyilatkozatai mellett, örökké nagyszerű és szép emlék marad majd a dinamikus játéka, a palermói mez iránti tisztelete, a vagánysága a pályán, a Venezia-nak lőtt gólja a play-off elődöntőben, a már sokszor említett gól és gólöröm a Novara otthonában, a Carpi, az Entella vagy az Avellino elleni villanása és természetesen a Frosinone-nak lőtt gólja is a play-off döntő első meccsén, amelyet hála a zseniális megmozdulásának is, 0-1-ről fordítva 2-1-re nyertünk meg a Barbera-ban.

Most már tudjuk, ez volt az utolsó gólja a Rosaneri színeiben, ugyanis a klub vezetősége nem bírt ellenállni annak a csábításnak, hogy élvonalbeli klubok sorakoztak érte! Persze, tisztában vagyunk azzal, hogy a profi futball erről szól, ugyanakkor az az érzésünk, hogy a Juventus által segített és ösztönzött Empoli áron alul, mindössze 9 millió euróért jutott hozzá egy igazi potenciális klasszishoz! Noha nem értünk ahhoz, hogyan kell beárazni egy-egy játékost, véleményünk szerint, 15-20 milliót bőven el lehetett volna kérni La Gumina-ért is, ugyanis nem tartjuk kizártnak, hogy a toszkánok akár már egy év múlva, a most fizetett összeg 3-4-szereséért értékesítik majd tovább kedvencünket annak a Juventus-nak, amelynek elővételi opciója lesz a palermói születésű csatárra! Nyilván, ha a torinói rekordbajnoknál csak egy átlagos futballistának tartották volna Nino-t, akkor nem avatkoztak volna közbe és akadályozták volna meg La Gumina Sampdoria-hoz való igazolását, vagyis, a fiatal csatár immár jócskán szem előtt van, és minden esélye megvan arra, hogy a jövőben az olasz futball egyik nagy büszkesége legyen, amit őszintén szeretnénk is látni meg kívánni is!

Hogy miként alakul a karrierje a folytatásban az általunk már most csatárzseninek tartott futballistának, az még nagy talány, mint ahogy egyelőre azt is nehéz megmondani, hogy látunk-e vajon a következő években az immár csak volt 20-ashoz hasonló szintű ritka tehetséget (sokan – például Zamparini is – La Gumina kortársától, Simone Lo Faso-tól várják a kiugrást) Palermóban…? Nagyon szeretnénk, de nem tudjuk, hogy lesz-e még egy ilyen játékosunk, mint amilyen La Gumina volt!                                                                                                                Jelen pillanatban csak annyi biztos, hogy Nino levetette a Palermo címerével ellátott rózsaszín-fekete mezt, és helyette már egy kéket húz majd magára, amit mi könnybe lábadt szemmel veszünk tudomásul! És miközben a szomorúságtól meg a pityergéstől szép lassan el is csuklik a hangunk, egy ő rá jellemző vagány elköszönéssel imigyen búcsúzunk tőle: Cső Ninuccio, kösz mindent!

Nino La Gumina a saját instagram-oldalán így köszönt el a palermói közegtől:

“El kell mennem… Nehéz ma szavakat találni, nehéz elhagyni azt a klubot, amelynél nevelkedtem és fejlődtem mint profi labdarúgó, vagy mint férfi! Egy klub, amely nagyon sokat adott nekem, ahol kisgyerekből felnőtté váltam! 
Ma az utunk elválik egymástól, mert rám egy új kaland vár, de a szívemben mindig Veletek leszek, ujjongani fogok minden gólnál, mintha az enyém lenne, és ujjongani fogok minden győzelemnek, mintha a miénk lenne! 
Az eladásom segíteni fog a Palermónak abban, hogy újra megpróbálhasson azonnal visszajutni az A-ba, mert mi megérdemeljük ezt, és különösképpen Ti megérdemlitek ezt! Köszönök mindent a Palermo Calcio-nak, Maurizio Zamparini úrnak, az újságíróknak, a szakmai stábnak, a csapattársaknak, és mindenkinek a városban, mert különleges SZURKOLÓK VAGYTOK! 
Ez most nem egy Isten Veletek, hanem inkább egy Viszontlátásra! Én mindig Veletek vagyok!
Nino La Gumina”