„Soha nem felejtem majd el a Primavera-ban töltött egy évet, és ha lesz rá lehetőségem, szeretnék még nagyon visszatérni Palermóba”

Az álmait élte meg a valóságban bő egy évvel ezelőtt Luca Frisella, akit korábban, mint a rózsaszín-feketék egyik leendő tehetségeként, már bemutattunk az oldalunkon. A 2003-ban született bal oldali védő már az U16-os Palermónak is az egyik meghatározó játékosa volt, de sajnos az ő pályafutását is meghatározta a rózsaszín-fekete klub 2019-es csődje, ami után, bizony, rögös úton jutott vissza oda, ahová mindig is a szíve húzta, húzza. A 2021-22-es bajnoki szezonban Luca Frisella újra a Palermo mezét viselhette, sőt, nem is akármilyen titulussal párosult számára ez az élmény: tudniillik, a kapitányi karszalagot is megkapta, és ez végig az övé is volt a Primavera-csapatnál, amelyet a mindig magas szintű játékával, és a rendkívül odaadó hozzáállásával, el is vezetett a bajnoki döntőig. Mindeközben, a nagyszerű teljesítményére az első csapatnál is felfigyelt az akkori vezetőedzőnk, Giacomo Filippi, aki többször fel is hívta a felnőttekhez edzeni. Summa summarum, Luca Frisella nagyon közel járt ekkoriban ahhoz, hogy elérje élete nagy célját, és abból a srácból legyen a nagy Palermo új bal szélsője, aki egykoron, kisfiúként még Aleesami-val fotózkodott, és aki soha sem titkolta, hogy a szíve rózsaszín-fekete. Csakhogy, nem ennyire egyszerű az élete egy futballistának: mert ahogyan Frisella esetéből is látni fogjuk, sok egyéb tényező, főként a szerencse is befolyásolja azt, hogy kiből lesz végül kerettag az első csapatnál, és ki tud elindulni egy felfelé ívelő úton! Luca-nak, bármennyire is jó esélye volt erre egy időben, jobbára rajta kívül álló okok miatt, ez sajnos nem jött össze (talán a Palermónál is elkélne egy másfajta szemlélet, és jobban kellene figyelni az igazi saját nevelésű játékosokra…), így aztán, tavaly kénytelen volt ismét belevágni egy nehéz kalandba, és az Eccellenza-ban szereplő SC Mazarese-ből indulva próbál majd meg újra visszakerülni Palermóba. Mindazonáltal, a sokkal magasabb szintet érdemlő, nagyon jó adottságokkal rendelkező, és még mindig csak 22 éves ballábas focistában nincs csalódottság a történtek miatt, sőt, eddigi legjobb szezonjaként tekint vissza a Primavera-ban töltött egy évére, amivel kapcsolatban azt sajnálja leginkább, hogy a Padova elleni bajnoki döntőt nem sikerült megnyerni. A blogunknak exkluzív interjút adó Luca Frisella-val a karrierjéről beszélgettünk, de nemcsak a múlt, hanem a jövő is szóba került: ebből tudjuk, hogy a felettébb szimpatikus srác reméli, egy napon ismét lesz még lehetősége arra, hogy kedvenc klubjában, a Palermóban rúghassa a labdát.

  1. Mindenekelőtt, nagyon szépen köszönjük Neked, hogy válaszolsz a kérdéseinkre, nagyon boldogok vagyunk, hogy megismerhetünk Téged jobban is. Mivel egy nagy barátság van köztünk, és az édesapád között, ezért 2019 óta követjük a pályafutásodat. Amikor még az U16-os Palermóban játszottál, emlékszünk, azt mondtad édesapádnak, hogy „a te szíved rózsaszín-fekete”, de egy nagyon nehéz utat tettél meg, sok akadállyal, mire újra a Palermo játékosa lehettél, most viszont újra távol vagy már a szeretett klubodtól. Már a 2018-19-es szezonban is egy nagyon fontos játékosa voltál a Di Benedetto-féle U16-os Palermónak, és tudjuk jól, hogy nem is akartál innen elmenni soha, mert több ajánlatot is visszautasítottál. Aztán viszont, 2019 nyarán sajnos csődbe ment a „régi” Palermo, és onnantól kezdve, minden játékos szerződés nélkül maradt. Ez egy nagyon csúnya, és nehéz szituáció volt minden palermói számára, de miként élted ezt meg Te, és mi volt az első gondolatod a csődbe jutás pillanatában?
  • Luca Frisella: „A régi Palermo csődbe jutása után, az én első gondolatom nyilvánvalóan az volt, hogy ez derült égből a villámcsapás, ami bennem is hagyott egy kis összeszorulást. Nem szerettem volna soha azt átélni, hogy ilyen klub, mint amilyen a Palermo, idáig jusson, és csődbe menjen, szóval, elég rossz volt ezt megélni!”

2. Dario Mirri viszont, 2019 nyarán létrehozta az új Palermót. Volt esélyed arra, hogy Palermóban folytasd a pályafutásodat? Azért is kérdezzük ezt, mert tudjuk, hogy a Serie D-ben volt egy külön szabály is a fiatalok alkalmazására. Beszéltek Veled az „új Palermo” vezetői, vagy biztos volt, hogy el kell menned?

  • Luca: „2019 nyarán bennfentesektől hallottam, hogy volt érdeklődés irántam a Palermo részéről, de én addigra már találtam egy lehetőséget Trapani-ban, és őszintén mondom, nem arról volt szó, hogy kimenekültem ebből a szituációból. Én nagyon szívesen maradtam volna Palermóban is.”

3. Édesapád akkor elmondta nekünk, hogy azon a nyáron, amikor a Palermo csődbe ment, jártál a Milan-nál is, aztán mégis egy másik utat választottál, és a Trapani-hoz írtál alá, ahogyan az előbb mondtad is. Ma van benned sajnálat amiatt, hogy nem a Milan-nak, hanem végül a Trapani-nak mondtál igent? Mert ugye tudjuk azt, hogy nem sokkal az odaigazolásod után, a Trapani is csődöt mondott. Nem voltál túlságosan szerencsés ekkortájt…

  • Luca: „Elismerem, hogy nem voltam kicsit sem szerencsés a Trapani-val, de momentán, nem sajnálkozom ama döntésem miatt, hogy nem a Milan-ba mentem! Mert ennek a döntésnek lett az egyik következménye az, hogy menjek a Serie D-be, ez pedig, nagyon sokat fejlesztett engem akár emberként, akár játékosként is!”

4. Mit gondolsz, hol lennél ma, ha a Trapani folytathatta volna az útját a 2019-2020-as idényben? És mi volt a fejedben a Trapani csődje után? Úgy gondoljuk, ez is egy nagyon nehéz szituáció volt, mert minden a szezon közben történt, amikor már nem nagyon lehetett klubot váltani.

  • Luca: „Nem tudom megmondani, hogy mi történt volna, ha maradtam volna Trapani-ban, ezt már sosem tudjuk meg! A Trapani csődje után nagyon nehéz volt újra elhelyezkednem, és ritmusba tenni magam, már csak azért is, mert ez volt az az év, amikor már COVID volt.”

5. Mindenesetre, Te erős maradtál, és nem sokkal később találtál egy egyezséget a Dattilo csapatával, amely a Serie D-ben játszott. Ebben a szituációban ez volt a legjobb döntés számodra? A Dattilo-n kívül, egyébként érkeztek más ajánlatok is? Maradhattál-e volna a Serie C-ben, avagy miért választottad a Dattilo-t?

  • Luca: „A Dattilo-n kívül, ki tudja miért, de nem voltak kérőim. Talán azért, mert ismétlem, ez egy nagyon nehéz év volt, éppen a Covid-ból tértünk vissza, és akkor minden nagyon nehéz volt. Úgyhogy, azt gondoltam, ez volt a legjobb döntés annak érdekében, hogy javuljak, és elkezdjem megmutatni magam a felnőttek/nagyok között is.”

6. Sajnos, ez a kalandod nem kezdődött jól, mert rögtön az első bajnoki meccsen kaptál egy vitatható piros lapot, és emiatt, négy mérkőzésre szóló eltiltást kaptál. Megállapíthatjuk, hogy ez a piros lap meghatározta a szezonodat a Dattilo-nál?

  • Luca: „Igen, én is azt gondolom, hogy ez a tényező, mármint a piros lap, meghatározó volt, mert onnantól kezdve, gyakorlatilag nem is játszottam. Pedig mindig maximálisan elkötelezett voltam, keresvén, hogy kifejezzem az értékeimet a mesternek, a teljes szakmai stábnak, és a játékostársaimnak is.”

7. A papád gyakran mesélte nekünk, hogy nagyon szerettél volna mindig visszatérni Palermóba, és a következő nyáron meg is valósult az álmod: egy nehéz év után, újra a Palermo játékosává váltál. Azt gondoljuk, nemcsak a visszatérésed miatt voltál nagyon boldog, hanem azért is, mert akkor derült ki az is, hogy Stefano Di Benedetto is visszatért a Palermóhoz, a Primavera vezetőedzőjeként. Néhány évvel ezelőtt, ő mondta Rólad azt is, hogy szerinte egy új Chiellini is lehet belőled. Segített a mester a visszatérésben? És miként tekintettél erre a lehetőségre? Érezted a súlyát annak, hogy ez egy nagyon nagy esély számodra?

  • Luca:Persze, tudtam nagyon jól, hogy ez egy kitűnő lehetőség számomra, és arra, hogy igazán játékba lendüljek. Én azt gondolom, ki is használtam ezt, az erőm maximumát adtam. Di Benedetto mester számomra olyan, mint egy apa, és nagyon-nagyon sokat segített nekem év közben is, kihozván belőlem azt a harci kedvet, és azt a szenvedélyt, ami ezekért a színekért, és a futballhoz kell! Gyakorlatilag mindenért köszönettel tartozom neki: miatta vagyok most az, aki – úgy emberként, mint játékosként!”

8. A palermói visszatérésed pedig álomszerűen indult: a Primavera-csapat első bajnoki meccsén rögtön gólt szereztél. Mit jelentett ez a gól Neked? Mondhatjuk, hogy ezzel kiváltottad azt a sok keserűséget, amit átéltél az előző években?

  • Luca: „Ez a gól az év elején, felszabadított bennem egy mentalitást, és úgy gondolom, hogy ez alapvető volt abban is, amilyen utat jártam be szezon közben. Ennek a gólnak köszönhetően jöttem rá, hogy igazán jól csináltam, amit csináltam, és hogy semmilyen indok nincs a világon, ami miatt meg kellene állnom!”

9. Mindig kezdőként játszottál, és a kapitánya is Te voltál a Primavera csapatunknak abban az évben, és aztán még Giacomo Filippi az első csapathoz is felhívott. Csináltál néhány edzést a felnőttekkel. Ezek a hónapok voltak eddig a pályafutásod csúcsai?

  • Luca: „Igen, pontosan azt gondolom, hogy ezek a hónapok voltak a legjobbak, én pedig arra törekedtem, hogy maximálisan élvezzem az első csapattal való edzéseket.”

10. A célod egy centiméterre volt, de sajnos nem sikerült elérned azt, mert az első csapat keretébe végül egyszer sem kerültél be. Emiatt volt benned csalódás? És szerintünk az is egy kedvezőtlen hír volt a számodra, hogy nem sokkal később a Palermo menesztette Filippi-t. Mert ha Filippi maradt volna, talán eljöhetett volna a Te időd is. Mit gondolsz erről?

  • Luca: „Pontosan azt gondolom én is, hogy igen, így van. Filippi-t egy nagy edzőnek tartom, és az ő modora egy kis bizalmat helyezett el bennem. Én úgy vélem, hogy idővel sikerült volna néhány alkalommal bekerülnöm a nagyok közé is. Hogy csalódott voltam-e, hogy ez nem történt még? Nyilvánvalóan, egy kicsit csalódott voltam, ugyanakkor mindig elégedett voltam azzal, hogy ott lehettem velük!”

11. A Di Benedetto-féle csapat szezonja így is kitűnően alakult. A palermói Primavera, a kapitányával, aki Frisella volt, eljutott a bajnokság döntőjéig is, amit viszont nem sikerült megnyerni a Padova-val szemben. Szerinted mi hiányzott a győzelemhez? Lehetne az is egy válasz erre a kérdésre, hogy az első meccsen eltiltás miatt Te nem játszhattál. Volt sok düh, szomorúság és csalódottság az elveszített döntő miatt? Szeretted volna nagyon felemelni azt a kupát, igaz?

  • Luca: „Igen, nagyon szerettem volna felemelni azt a kupát, nagyon jó lett volna! Azt gondolom, hogy ha kicsivel több harci kedv, vagy düh lett volna bennünk, sikerült volna nyernünk – mindenféle probléma nélkül! Ez az a meccs, amit tényleg igazán sajnálok!”

12. De a második hely nagyon szép teljesítmény volt, neked pedig alighanem különleges is. Mert mi jól emlékszünk arra a képre, amelyen a kis Frisella még Aleesami és Morganella között ült, aztán pedig elkezdett egy hosszú utat, és megvalósított egy nagy dolgot. És azért is, mert ahogyan mondtad, „a te szíved rózsaszín-fekete”, úgyhogy, azt gondoljuk, hogy nagyon büszke és boldog vagy amiatt, hogy szereztél egy fantasztikus ezüstérmet a Palermóval. Hol helyezkedik el ez az eredmény az életedben? Ez volt a legjobb éved a pályafutásod során?

  • Luca: „Én mindig úgy tekintettem, és tekintek erre az évemre, hogy a legjobb volt Palermóban! És biztos, hogy soha nem is fogom ezt elfelejteni!”

13. Az utolsó meccsed a Palermo mezében egy barátságos mérkőzés volt, amit a Palermo első csapatával szemben játszhattál a Barbera-ban. Nagy élmény volt? És milyen volt játszani például Brunori ellen?

  • Luca: „Brunori egy kivételes játékos fantasztikus adottságokkal. Nagyon komoly emocionális töltettel bírt, hogy sikerült játszani egy meccset velük a Barbera-ban, ráadásul, szurkolók előtt: ez az egész egy egyedülálló élmény volt!”

14. Tavaly nyáron viszont távoztál Palermóból, de miért? A rózsaszín-fekete klub döntése volt, vagy mi volt az oka a távozásodnak? És miként szerződtél a Mazarese-hez, amely az Eccelenza-ban szerepel? Milyen opcióid voltak a váltásra? Azt gondoltuk volna, hogy legalább a Serie C-ben láthatunk majd téged.

  • Luca: „Reméltem volna tavaly nyáron, hogy hívni fognak a Palermóhoz is, de nem így történt – azt gondolom, a tulajdonosváltás miatt is! A futballban van ilyen is, de remélem, ez nem egy búcsú a Palermótól, hanem csak egy viszontlátásra! Én is reméltem volna egy Serie C-t, de nem volt ilyen ajánlatom sem, úgyhogy, így találtam magam a Mazarese-nél, ahol úgy érzem, csináltam egy jó évet futball szempontjából.”

15. Miközben Di Benedetto irányításával a Palermo Primavera-csapata tavaly megnyerte a bajnokságot. És már Frisella nélkül. Van sajnálat emiatt benned, hogy ennek már nem lehettél a részese? Gratuláltál az ex-mesterednek és csapattársaidnak a bajnoki címhez?

  • Luca: „Tényleg nagyon-nagyon boldog voltam, amikor a volt csapattársaim végre felemelhették a kupát, megérdemelték! És egyáltalán nincs bennem semmilyen sajnálkozás, sőt, nagyon elégedett és boldog vagyok miattuk! Nyilvánvalóan, írtam egy üzenetet, és gratuláltam is a volt mesteremnek is, kifejezvén neki a jókívánságokat mindazért az elkötelezettségért, amit tett az egész évben a fiúkkal!”

16. Mi a Te célod a jövőben? A következő idényben is a Mazarese játékosa leszel, vagy szeretnél elmenni egy másik klubhoz? Szeretnénk szólni Neked, hogy a Palermo éppen balszélsőt keres…

  • Luca: „Igazán szeretnék remélni egy hívást a Palermo részéről, most azonban még a szünetemet töltöm, várva néhány ajánlatot, javaslatot más kluboktól is.”

17. Szeretnél még magasabb szinten futballozni? Megvan még a lehetőség arra, hogy eljussál a Serie C-ig vagy a B-ig? És most hogy látod: leszel még a Palermo játékosa valamikor?

  • Luca: „Megismétlem, ha lesz erre lehetőség, szeretnék még visszatérni nagyon egy nap a Palermóhoz! Mindig a magasba törekszem, reménykedvén valamennyire a Serie C-ben is persze.”

18. Követted a Corini-féle Palermót az előző idényben? Mi a véleményed a Palermo tavalyi évéről?

  • Luca: „Nem követtem annyira a Palermót ebben az évben, mert csak azon járt a fejem, hogy javítsak önmagamon, és a bajnokságra fókuszáltam. De láttam, hogy egy kicsi nehézséget követően, a Palermónak meg volt a lehetősége arra, hogy elmondják a magukét a szezon közben.”

19. Szurkolóként láthatunk esetleg a Barbera-ban a jövőben?

  • Luca: „Persze, én mindig a Palermo szurkolója leszek, és ha lesz rá lehetőségem, akkor megyek is majd a Barbera-ba, hogy megnézzem a csapatot.”

20. És egyszer talán ellátogatsz majd édesapáddal együtt Magyarországra is? Nekünk nagyon tetszene találkozni Veletek személyesen is.

  • Luca: „Természetesen, ha lesz rá módunk a jövőben, akkor Magyarországra is nagyon szívesen ellátogatnánk. Már csak azért is, mert nekem is nagy öröm lenne személyesen is megismerni Titeket.”

Kedves Luca: köszönjük szépen az interjút, és minden jót kívánunk Neked, és persze édesapádnak is!

  • Luca: „Én is köszönöm Nektek, hogy ilyen gyorsan feltettétek Nekem ezeket a remek kérdéseket! Szeretettel üdvözöl Titeket, Luca! És természetesen Forza Palermo Sempre!”