Bárcsak többször lenne ellenfél az Avellino!

Semmit nem szeretnénk elkiabálni a hétvégét követően, de az Avellino ellen mintha magára talált volna a rózsaszín-fekete csapat, amely különösen a szombati meccs második félidejében idézte régi önmagát! Ezúttal ugyanis, nem az történt, hogy a hajrában vagy még korábban elherdáltuk az egygólos előnyünket, hanem a szünet után rápakoltunk még arra, így pedig egy minden tekintetben jól mutató, és magabiztosságot is sugalló 3-0-ás hazai győzelmet könyvelhettünk el! Ráadásul, azt is örömmel konstatálhattuk, hogy Coronado mellett két másik támadó is újra gólt tudott szerezni a mögöttünk hagyott fordulóban, vagyis korántsem kell vészharangokat kongatnunk Nestorovski elvesztése miatt! A kötelező három pont bezsebelése pedig azért is volt nagyon fontos, mert a bajnoki címtől már csak hajszálakra lévő Empoli, szívességet tett nekünk is, és négy gólt lőve győzte le hétfőn a Frosinone-t is, aminek köszönhetően a Ciociari-val szemben öt fordulóval a vége előtt minimális különbséggel, de lépéselőnybe kerültünk! A Parma azonban, sajnos a Carpi ellen sem rontott, ezért továbbra sem vagyunk feljutást jelentő pozícióban, ám a sorsunk még ezzel együtt is a kezünkben lehet! Ahhoz viszont, győzelmeket kell még aratnunk! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Cittadella után sem lett csitt!

Cittadella-ban gól nélküli döntetlent játszani nem tragédia, az viszont már inkább az volt, ahogyan elértük ezt az eredményt! Tudniillik, a keddi kilencven plusz valahány perc során egyetlen helyzetet sem dolgoztunk ki, és kaput eltaláló lövésből is mindössze egyre emlékszünk – még a 12. percből – holott a csapat célja elvileg az A-ligába való feljutás lenne! De ezzel a hét közben mutatott teljesítményünkkel más célunk reálisan nem lehetett, mint egy döntetlen kicsikarása, ami valószínűleg csak azért jött össze, mert Roberto Venturato legénységén is jócskán érződött, különösen a helyzetkihasználásukon, hogy messze nincsenek csúcsformában! Így aztán egyik gárda sem került közelebb a céljaihoz, olyannyira nem, hogy a mieink a fordulót követően le is csúsztak a feljutást jelentő második pozícióból, és az utolsó hat fordulónak kétpontos hátrányból, a harmadik helyről vághatunk neki! Azonban a legnagyobb probléma talán nem is ez!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beleférhet ennyi botlás?

Egyfelől semmi sem, másfelől viszont összefoglalhatatlanul sok minden történt az olasz labdarúgás másodosztályának hétvégi, 35. fordulójában, amelynek legfőbb érdekessége az volt, hogy a második és nyolc hely között lévő csapatok mindegyike döntetlent játszott. Ebből már könnyen kitalálható, hogy rózsaszín-fekete kedvenceink is három helyett csak egy ponttal gyarapodtak a hétvégén, miután hazai pályán ismét csak egy sovány 1-1-es eredményre tellett Nestorovski-ék erejéből az amúgy három hónapja nyeretlen Cremonese ellen. Egy hét leforgása alatt tehát, két olyan csapat is pontot rabolt a Barbera-ból, amelyek elvileg huzamosabb ideje rossz formában vannak, így aztán teljesen érthető, hogy a mögöttünk hagyott játéknapot követően sem vagyunk hurrá-hangulatban, annak ellenére sem, hogy a feljutást jelentő második pozíciót megőriztük! Jól tudjuk, csak azért állunk még előkelő helyen a tabellán, mert a riválisaink – hozzánk hasonlóan – folyamatosan lépéseket tévesztenek, mint ahogy tették azt a hétvégén is, a folytatásban azonban nem másokra kellene bíznunk a sorsunkat! Kedden, a Cittadella otthonában (kezdés: 20 óra 30 perckor) igazán tehetnénk már valamit mi is az álmainkért!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az előzés öröm, annak kivitelezése viszont nem

A Pescara csapata úgy érkezett Palermóba a hétvégén, hogy korábban még soha nem távozott innen három ponttal, és ezt a bravúrt, huszonegyedik nekifutásra sem tudta végrehajtani a kék-fehér alakulat – bár az 1-1-es döntetlent a jelenlegi helyzetükben alighanem így is sikerként értékelték a Delfinek. Persze, ez sem biztos, hiszen valljuk be, szombaton jóval közelebb állt a győzelem megszerzéséhez a vendégcsapat, amely Gaston Brugman révén még egy büntetőt is elpuskázott a hajrában, így aztán, talán helytállóbb az a megállapítás, hogy a történtek következtében a mieink lehetnek elégedettebbek ezzel az x-szel, aminek köszönhetően egyébként még a Frosinone-t is beelőztük és feljutást jelentő pozícióba ugrottunk. Csakhogy, határtalan boldogságot mégsem érzünk a szombati események láttán, ugyanis tisztában vagyunk vele, hogy nem a saját teljesítményünk miatt kerültünk nyolc fordulóval a vége előtt a második helyre, hanem azért, mert a „Ciociari” hozzánk hasonlóan megégett az A-ligáért időközben egyértelműen bejelentkező Parma-ban, ennek pedig, szintén nem örülhetünk felhőtlenül! Vagyis, a hétvége összegzéseként azt kell írnunk, hogy egyrészt nagyon fontos (akár még sorsdöntőnek is titulálható) kettő pontot veszítettünk el hazai pályán egy alsóházi gárdával szemben, másrészt meg, a botlásunknak köszönhetően háromszereplőssé tettük az ezüstéremről szóló csatát. Micsoda izgalmakat csináltunk saját magunknak!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Húsvét végén ártott meg a pármai

Frankón indult az ünnepi hosszú hétvégénk, hiszen a Nagypénteket megelőző csütörtök estén, Chiavari-ban 2-1-re vertük a Virtus Entella-t, amivel egyfelől megszületett az idei első idegenbeli győzelmünk, másfelől pedig, esélyt teremtettünk magunknak arra, hogy húsvét után már feljutó helyen álljunk! Igen ám, de hétfőn este, amikor már túl voltunk a locsolkodáson és már a sonkát is elfelejtettük, Emanuele Calaió-nak köszönhetően a “pármai ízvilág” végül csak megártott, imigyen pedig, mégsem lett annyira kellemes a húsvéti ünnepünk! Mert azzal, hogy a 29. fordulóból bepótolt meccsen 3-2-re kikaptunk a Tardini-ben, nem tudtuk eltüntetni az egypontos hátrányunkat a második helyen posztoló Frosinone-nal szemben, miközben a bajnoki cím is immár háromgyőzelemnyi távolságra került! De nekünk talán már felesleges is az Empoli-ra figyelni – a mögöttünk sebesen zárkózó Perugia, Bari, Parma trió viszont annál inkább veszélyes lehet ránk a folytatásban!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….