Kitörő öröm nélkül, de mégsem bánatosan búcsúzunk 2017-től

A mutatott játék alapján nem, az eredményt illetően viszont szenzációsan sikerült lezárni a 2017-es naptári évet, hiszen három nappal a szilveszteri buli előtt, 3-0-val küldtük haza a Salernitana-t. Noha a végeredmény sima diadalt sugall, akik látták a meccset, azok tudják, hogy ez egyáltalán nem volt az, mindazonáltal a győzelemnek, és az ezzel kiharcolt téli elsőségnek természetesen nagyon örülünk! Miként annak is, hogy az esztendő utolsó bajnokiján, Chcohev, Monachello és Jajalo személyében olyan emberek szerezték a csapat góljait, akik az előző időszakokban sok kritikát kaptak a szurkolóktól. Féltávhoz érkezve tehát, ott áll a csapat a tabellán, ahol majd május végén is látni szeretnénk, vagyis, a bajnokság első részét, ha nem is könnyen, ha nem is túl meggyőzően, de mégiscsak abszolváltuk. És miután ismerjük azt az egyébként nem túl bölcs és valós mondást, hogy „minden jó, ha a vége jó”, ezért összességében nem tekintünk csúnyán a lassacskán elköszönő óévre!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem a téli elsőség lett a karácsonyi ajándék

Ha meg kellene neveznünk azokat a csapatokat, akik ellen hagyományosan nem megy a mieinknek, akkor az egyik ezek közül biztosan a Cesena gárdája lenne. Valami oknál fogva, mindig nagyon megizzadunk a fekete-fehérek ellen – momentán nem is emlékszünk olyanra, hogy könnyedén átléptünk volna rajtuk! Csütörtökön sem sikerült. Ezúttal is mindössze csak egy döntetlent (1-1) értünk el ellenük, pedig a mostani Cesena finoman fogalmazva sem hasonlít arra, amelyik nemrég még az A-ban vitézkedett, mégpedig olyannyira nem, hogy éppenséggel a B-ligában való megkapaszkodás lehet a reális cél arrafelé az idei szezonban! Ennek ellenére, rózsaszín-fekete kedvenceinknek megint gondot okozott a Stadio Dino Manuzzi-ban székelő legénység legyőzése, de a 2017-es év utolsó idegenbeli meccsén gyűjtött egy ponttal legalább továbbra is éllovasok maradtunk. Ezáltal pedig, a Salernitana elleni hazai évzárón bebiztosíthatjuk a téli elsőségünket is, ha már a mögöttünk hagyott fordulóban nem sikerült!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Immár a gyorsítósávban

Mintha csak 2013 decemberét írnánk! Tíz nap eltéréssel, szombaton pontosan négy év után fogadtuk újra bajnoki meccsen a Ternana-t a Barbera-ban, és akárcsak akkor, úgy, most is egy jobbszélső góljával győztük le 1-0-ra a „rossoverdi-t.” További párhuzam a két meccs között, hogy a Morganella-góllal kiharcolt 2013-as diadal után, és a hétvégi, Rispoli-találattal elért sikert követően is a B-liga tabellájának élén állt/áll a rózsaszín-fekete csapat, és ha abból indulunk ki, hogy az a négy évvel ezelőtti, hasonlóképpen született győzelem meghatározó volt (onnantól kezdve már nem adtuk át senki másnak az első helyet) a bajnokság végkimenetele szempontjából, akkor joggal bízhatunk abban, hogy a mostani Ternana-verés is kulcsfontosságú lehet! Már csak azért is, mert a riválisok közül többen is botlottak a mögöttünk hagyott fordulóban, aminek hála, immár három pont az előnyünk a másodikkal, és négy a harmadikkal szemben! Vagyis, tényleg jó érzések kavarognak bennünk a szombati siker kapcsán!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Erre nem számítottunk!

Keveseknek adatik meg, hogy győzelmet ünnepelhessenek a legendás San Nicola-stadionban, az pedig még inkább ritka, hogy háromgólos különbséggel múlja felül bárki is a Bari-t a saját szentélyében! Bruno Tedino tanítványainak azonban sikerült véghezvinni ezt a nem mindennapi bravúrt vasárnap este, amikor a Serie B 18. fordulójának csúcsrangadóján, erősen tartalékos felállásban is képesek voltak háromszor mattolni az amúgy szintén feljutásra ácsingózó ’Kakasokat’, akiknek nem volt egyetlen válaszuk sem a rózsaszín-feketék szebbnél-szebb góljaira! Pedig előzetesen inkább arra lehetett következtetni, hogy ez egy ízig-vérig szoros csörte lesz majd, sőt, akik olvasták a Bari-bloggal közösen készített beharangozónkat, azok emlékezhetnek, hogy jelen körülmények között valamivel még a hazai csapatot tituláltuk erősebbnek… Ehhez képest, a mieink zökkenőmentes sikert arattak a nagy rangadón, ami miatt természetesen mi egyáltalán nem bánkódunk, és szerencsére, Galletti barátunkat sem viselte meg annyira kedvenc csapata súlyos veresége, hogy ne lett volna kedve közösen válaszokat keresni és találni azokra a kérdésekre, hogy miért alakult sokkal simábban a vasárnapi derbi attól, mint amit előre vártunk! Jön a Bari-Palermo összegzése, amely tehát, újfent koprodukcióban készült el!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Valamivel erősebbnek tűnik a Bari…

Az ősz, de megmerjük kockáztatni, hogy a 2017-es év legnagyobb, egyben legfontosabb rangadója előtt áll kedvenc rózsaszín-fekete csapatunk, ugyanis vasárnap délután, a feljutást csakugyan célként kitűző, és a bajnokságban ennek megfelelően is teljesítő Bari vendégei leszünk. No, igen ez a párosítás már a múlt alapján is nyugodtan kiemelt összecsapásnak titulálható, de amennyiben még a tabellára is rápillantunk, egyből szembeötlik, hogy a két csapat 17 játéknapot követően ugyanannyi pontot gyűjtött és a Parma-val kiegészülve hármas holtversenyben áll a másodosztály élén. Ilyenformán aligha lehet a vasárnapi összecsapást a bajnokság szempontjából nem meghatározónak nevezni, úgyhogy érthető, hogy az átlagosnál nagyobb felhajtás övezi ezt a találkozót, amiből sem mi, sem pedig a Bari-blog nem kívánt kimaradni! Imígyen született meg az az elhatározás, mely szerint a következő napokban „összekötöttük” az életünket régi jó barátunkkal, Galetti-vel, a magyar Bari-blog szerkesztőjével, akivel előbb közös beharangozót, a meccs után pedig majd közös értékelést végzünk! Jöjjön a koprodukció első felvonása, vagyis a vasárnapi rangadó felvezető posztja!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hol van a Barbera régi varázsa…?

Amíg a múlt héten, Avellinóban létszám-hátrányban is tudtunk gólokat lőni, addig szombaton, a Venezia elleni hazai meccsen még egy majdnem negyedórás emberfór sem volt elég ahhoz, hogy legalább egyszer bejutassuk a kapuba a labdát! Mi következik ebből? Egyrészt az, hogy a csapat képtelen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani, másrészt pedig az, hogy a hétvégén ismét a Barbera-ban veszítettünk fontos pontokat! A velenceiekkel szemben elért 0-0-val pontszámban ugyan beértük a forduló előtt még listavezető Bari-t, de a jövő vasárnapi rangadót, melyet a San Nicola-ban rendeznek majd, így sem a mieink várhatják kedvezőbb helyzetből! És nemcsak ezért kellet volna szombaton otthon tartanunk a három pontot, hanem azért is, mert akkor egy picivel elléphettünk volna a rendkívül sűrű mezőnytől, és egy esetleges Bari elleni vereséggel is maximum csak a harmadik helyre csúszhattunk volna vissza, így viszont – szélsőséges esetben – még az is benne van, hogy a 18. forduló után már csak a 8. helyen fogunk állni! De utólag már sopánkodni kár az újabb elszalasztott lehetőségért, ezért inkább foglaljuk össze, hogyan is játszottunk döntetlent a Venezia-val!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

“Nagyon fogok örülni a Palermo előtt megszerzett bajnoki címnek”

Bár az utóbbi időben már nem készítettünk beharangozókat, a szombati Palermo-Venezia (kezdés: 18 óra) meccsre most mégis összehoztunk egyet – méghozzá, reményeink szerint, egy különlegeset! Blogunk szerkesztősége, a hétvégi összecsapás előtt – mely annak fényében, hogy a tabella második helyezettje fogadja a hatodikat, nyugodtan nevezhető rangadónak is – megkereste hazánk vélhetően legnagyobb Venezia-szurkolóját, Attilát, akivel sikerült is egy rövid interjút konstruálnunk, egyfajta meccs felvezetésként! Azt tudni kell, hogy a Velence-érzelmű barátunkkal még a színvonalas Serie B magyar oldalon ismerkedtünk meg, ahol aztán az előző fordulókban gyakorta ugrattuk is egymást, ennek hatásait pedig alighanem az alábbi kérdésekben és a válaszokban is érezni lehet majd! Jöjjön tehát, ez a rendhagyó beharangozó-poszt, amellyel még inkább szeretnénk kedvet csinálni a Palermo-Venezia bajnoki rangadóhoz!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….