Változatos, jó iramú mérkőzésen egy pontot szereztünk a Genoa vendégeként. Noha a nagyobb helyzetek inkább a mieink előtt adódtak, a meccset a hazaiak is megnyerhették volna, ám végül maradt az 1-1-es döntetlen. Ez pedig azt is jelentette, hogy egyik csapat veretlenségi sorozata sem szakadt meg hétfőn este, mert a Genoa immár hét, a Palermo pedig már négy bajnoki óta veretlen. Az idegenben szerzett egy pont persze csak akkor lesz igazán értékes, ha vasárnap hazai pályán legyőzzük majd a sereghajtó Parma-t.
Egyéb kategória bejegyzései
Találkozunk-e még az Oroszlánokkal?
A válogatott meccsek miatt lévő kéthetes bajnoki szünet remek alkalmat ad arra, hogy egy kicsit nosztalgiázzunk. Nos, azt bizonyára minden Palermo-szimpatizáns tudja, hogy szeretett klubunk e hónap első napján ünnepelte alapításának 114. évfordulóját, és éppen ebből kifolyólag úgy döntöttünk, hogy megemlékezésképpen, felelevenítünk egy olyan párosítást a szép és hosszú történelmünkből, amelyről lehet, hogy ma már csak kevesen beszélnek, tudnak. Pedig úgy véljük, érdemes egy pár mondatban szót ejteni erről a bizonyos ellenfélről, s az ellenük vívott csatáinkról is, elvégre az egyik testvércsapatunkról fog szólni! És hogy kikről is van szó? Ígérjük, a tovább gombra kattintva minden kiderül majd!
Két tizenegyesből két elhullajtott pont
Van az úgy, hogy az egyik csapatnak – a remek játéka ellenére – szinte semmi sem sikerül, a másik meg gyakorlatilag az egyetlen komolyabb helyzetét értékesíti rögtön a meccs elején, amivel ráadásul még pontot is szerez. Vasárnap valami ilyesmi történt velünk is az Udinese ellen, hiszen nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a játék minden elemében felülmúltuk ellenfelünket – kivéve a gólok számában. Mert 1-1 után, a győztes találatot sehogyan sem tudtuk bepréselni a nagyszerű formát kifogó, és még 11-est is hárító Karnezis kapujába, ezért aztán be kellett érnünk a döntetlennel, amellyel most nem igazán vagyunk elégedettek. Következik a hétvégi, Palermo-Udinese bajnoki visszatekintője.
Forró ölelés
Muszáj lesz egy rövid magyarázattal kezdenem a beszámolót a kissé furcsa címet illetően. Történt ugyanis, hogy elnökünk nem a helyszínen tekintette meg a Milan elleni meccset, és a 0:2-es Palermo-győzelem másnapján az újságírók kérdésére, miszerint mi volt az első tennivalója a mérkőzés után, azt válaszolta, hogy Iachininek küldött egy smst; „Forró ölelést küldök!” A további újságírói kérdéseket megelőzendő, Zamparini magyarázatként még annyit hozzáfűzött: „Eléggé szófukar ember vagyok.”
(írta: monyox)
Kiszenvedett siker a Chievo ellen
Szögezzünk le egy dolgot: ha nincs Luca Rigoni 82. percben lőtt bombagólja, amivel eldöntötte, és megnyerte kedvenc csapatunknak a Chievo elleni csatát, akkor most valószínűleg teljesen más hangvételű lenne ez az összefoglaló is! Így azonban, hogy sikerült legyőznünk az egyik legfőbb riválisunkat, mi sem szeretnénk nagyon negatívan fogalmazni a szerdai meccsel kapcsolatban, mondván, egy győztes meccs után azért mégsem illik erősen kritizálni a csapatot! Ettől azonban még tény: gyenge játékkal tartottuk itthon a számunkra oly fontos három pontot a veronaiak ellen.
Veszíteni lehet így is, meg úgy is…
Palermo88 kollégámmal először nem tisztáztuk, hogy ki írja a Juventus elleni meccs beharangozóját meg ki az összefoglalót, aztán ő megírta a komplett kedvcsinálót, de én is felírtam pár gondolatot. Szóval úgy gondoltam, hogy legyen egy rendhagyó összefoglaló, és amilyen gondolatokat a beharangozóba szántam, azokat veszem sorba a meccsen történtek fényében.
(írta: monyox)
A nemes feladat: átmenni a torinói Zebrákon!
Nem könnyű dolog a Juventus elleni találkozóról beharangozót írni. Mert sorolhatnánk fel olyan tényezőket, amelyek mondjuk mellettünk szólnak, de felesleges. A vasárnapi bajnokinak (kezdés: 15 óra) az esélytelenek nyugalmával vághatunk neki, amelyen már a tisztes helytállás is bravúr lenne, az esetleges pontszerzés meg már a csoda-kategóriába tartozna. Ennek tükrében, még az sem lenne meglepő, ha beáldoznánk a Juventus-Arénában rendezendő meccset, és inkább a szerdai, Chievo elleni hazai bajnokira koncentrálnánk, hiszen számunkra egyértelműen az lesz a fontosabb.
Győzelem Pipo pompás premierjével
Habár sokáig úgy nézett ki, hogy a Serie A 7. fordulójában, a Cesena ellen sem sikerül nyernünk, végül csak megszületett az első győzelmünk a 2014-2015-ös bajnoki idényében! A Palermóban most debütáló Giancarlo ’Pipo’ Gonzalez a 91. percben gólt fejelt, amivel 2-1-re legyőztük az egyik legfőbb riválisunknak számító Cesena-t – a játék képe alapján egyébként teljesen megérdemelten. Ezzel a győzelemmel pedig végre elmozdultunk a kieső zónából is, és reményeink szerint most már tényleg elkezdjük a felzárkózást! Következik a vasárnapi bajnoki krónikája.
Nyeretlenül, egy másik nyeretlennél
Talpra tudunk-e állni a Lazio ellen elszenvedett 0-4-ből? Minden bizonnyal ez a legnagyobb kérdése a vasárnap fél egytől rendezendő Empoli-Palermo A-ligás bajnoki mérkőzésnek, amelyen valószínűleg kiderül majd, hogy milyen hatással volt a csapatra a szörnyű vereség. Persze, mint mindig, ezúttal is abban bízunk, hogy végre a pályán is sikerül megmutatnunk azt, hogy az elmúlt idényben miért nyertük meg olyan simán a Serie B-t, és erre, hol máshol nyílhat jobb lehetőség, mint a tavaly még osztálytárs Empoli otthonában.
Mélyütés
A meccs előtt nem gondoltam volna, hogy majd egy 0:4-ről kell beszámolót összeszenvednem. Belemehetnénk ilyenbe, hogy „a játék képe” meg „nem megérdemelt”, dehát a 0:4 az akárhogy is nézzük, 0:4…
(írta: monyox)
Három csatár, három gól, de csak egy pont
Noha rengeteg mérkőzés van még hátra az idei bajnokságból, a szerdai hétközi fordulóban, minden bizonnyal a szezon egyik legjobb, legemlékezetesebb meccsét játszottuk Nápolyban. A 3-3-mal véget érő találkozó leginkább egy flúgos futamra emlékeztetett bennünket, amelyen azonban két dolog is kiderült kedvenc csapatunkról: az egyik, hogy hihetetlen erő lakozik a rózsaszín-fekete társaságban, hiszen nem sok csapat állt volna fel Nápolyban 0-2-ről, a másik pedig, hogy Giuseppe Iachini-nek megérte kockáztatni, és kipróbálni a háromcsatáros játékot, aminek eredményesség szempontjából meg is lett a gyümölcse. Következik a hétközi meccs összegzése!
Meccs után, meccs előtt
Egy biztos; azt nem lehet mondani, hogy ez egy egyszerű meccs volt. Az elején meg a végén a hazai csapat dominált, a kettő között meg hagytuk, hogy az Inter játssza a saját játékát. Lehet, hogy túlságosan is kritikus vagyok, de nem találok pozitívumot a ma esti produkcióban. OK, egyet mégis: a ráadás utolsó percében, Osvaldo fejesénél Sorrentino nem hagyta, hogy ismét „elpalermózzunk” egy meccset! Köszi, Sorre!
(írta: monyox)
Megtréfálni az Intert
Az ilyen meccsekre vártunk több mint egy éven keresztül! Vasárnap este (kezdés 20 óra 45 perckor) az olasz futball egyik „nagyágyúját”, a bajnokságot egy döntetlennel és egy kiütéses győzelemmel kezdő, mindeközben pedig az Európa-Ligában is vitézkedő Inter csapatát látjuk vendégül a Renzo Barbera Stadionban, ahol reméljük, meglepetés, azaz hazai győzelem születik majd. A két csapat, bajnoki meccsen utoljára 2013 áprilisában találkozott egymással, és akkor, ugyanilyen pályaválasztás mellett, az ezer sebből vérző mieink, Josip Ilicic góljával, általános meglepetésre 1-0-ra legyőzték az esélyesebbnek tartott Intert. Most is valami hasonló bravúrban bízunk!
Különösen fájó vereség Veronában
Eddig azt hittük, hogy csak William Shakespeare tud Veronában játszódó drámát írni, de hétfőn kiderült, Eros Pisano is képes rá. Jobbhátvédünk a Hellas elleni bajnoki utolsó negyedórájában egy elképesztő bakit követett el és összeszerencsétlenkedte a veronai csapat második gólját, amivel el is döntötte az addig ikszre álló partit – a hazaiak ezzel a röhejes öngóllal győzték le kedvenceinket 2-1-re. Pedig olyan szépen indult az este: a 18. percben már vezettünk, és sokáig semmilyen jel nem utalt arra, hogy ennek vereség lesz a vége. Ám előbb jött Rocchi-játékvezető, aztán meg Pisano, akik csak összehozták Mandorlini-legénységének a 3 pontot. Ami meg velünk történt, az dráma…
Egy mercato megkérdőjelezhető döntésekkel
Szeptember első napján hivatalosan is bezárt az átigazolási piac, kialakultak a végleges keretek, éppen ezért most már mi is mérleget vonunk a 2014-es nyári mercato palermói történéseiről. Elöljáróban talán annyit feltétlenül érdemes megemlítenünk, hogy hiába csatlakozott kilenc új futballista is kedvenc csapatunkhoz, a hiányérzetünk mégis óriási! Az átigazolási politikánkban sem logikát, sem pedig koncepciót nem véltünk felfedezni, a vezetőink egyszerűen csak „vásárolgattak” néhány játékost…
Győzelem helyett döntetlen
Dührohamot kaptunk! Amikor a 91. percben Gastaldello elé került a labda, már éreztük, hogy nagy a baj… És sajnos így is volt! A Sampdoria csapatkapitánya a hosszabbításban lőtt góllal mentett pontot csapatának a Barbera-ban, noha sokáig olybá’ festett, hogy vasárnapi vendégeink üres kézzel távoznak. A vége viszont 1-1 lett, ami nemcsak az utolsó percben történt pontvesztés miatt fájó, hanem azért is, mert több mint egy félidőn át emberelőnyben futballozhattunk, ám mégsem győztünk! Következik a vasárnapi nyitófordulóban játszott, Palermo-Sampdoria meccs visszatekintője.
Apa, kezdődik!!
Kezdjük ott, hogy megnyertük a Serie B-t rekordpontszámmal! Bizakodva néztünk a nyári mercato elé, remélve, hogy a vezetőség egy izmos csapatot fog összeállítani a nyár végére. Lássuk így történt-e, következik a 2014-2015-ös szezon első bajnokijának, a Palermo-Sampdoria mérkőzésnek a beharangozója, méghozzá monyox tollából.
Kezdésként kínos zakó
Balul sült el a 2014-2015-ös szezon első tétmeccse! A Coppa Italia 3. fordulójában, hazai pályán, megsemmisítő 3-0-s vereséget szenvedtünk a másodosztályú Modena-tól, ez pedig azt jelenti, hogy a kupában idén már nem lesz több dolgunk. Mivel stream hiányában, sajnos (vagy nem sajnos) láthatatlan volt a szombati vergődésünk, ezért mi sem tudunk mélyebb elemzésbe kezdeni, és kizárólag az online közvetítésre, valamint a kb. 3 perces összefoglalóra próbálunk hagyatkozni!
Jön az első erőpróba
A felkészülés időszaka véget ért, szombaton immár tétmeccset rendeznek a Stadio Renzo Barbera-ban. A 2013-2014-es szezonban B-ligát nyert csapatunk ugyanis, kénytelen pályára lépni az Olasz Kupa 3. fordulójában, ahol az első ellenfél az előző idényben még „osztálytárs” Modena (kezdés: 20 óra 45 perc) lesz, akikkel szemben, illene kiharcolni a továbbjutást, és érvényesíteni a papíron most már meglévő egyosztálynyi különbséget . A kupamérkőzés egyfajta főpróbának is tekinthető, hiszen ne feledjük, hogy egy hét múlva, a Sampdoria ellen már bajnoki pontokért megy majd a csata. Előbb azonban koncentráljunk a szombati, Modena elleni találkozóra.
Ha sportigazgatók lennénk… (2. rész)
Úgy döntöttünk, hogy mindenképpen megérne egy posztot, ha átnéznénk a névsort, és egyúttal elemeznénk, hogy a jelenlegi játékosok közül kikre is lehet majd számítani a következő szezonban. Az alábbiakban, külön-külön kifejtjük majd a véleményünket a játékosainkról, hogy kit miért tartanánk meg, illetve kitől miért válnánk meg, pontosan úgy, mintha mi lennénk Zamparini elnök, és Ceravolo sportigazgató. Ez a poszt tehát, leginkább arról szól majd, hogy a blog szerkesztői kikkel vágnának neki a Serie A 2014-2015-ös idényének, és hová terveznének erősítést. A névsorban foglalkoztunk a már eligazolt játékosokkal is, így az is kiderül majd, hogy mi, hogyan látjuk az eddigi átigazolási politikánkat. A két részes sorozat első fejezetében már kifejtettük az álláspontunkat a kapusokról és a védőinkről, a második fejezetben pedig, a középpályásainkkal és a támadóinkkal foglalkozunk bővebben.