Tévedtünk. Mármint akkor, amikor az előző posztunkban úgy harangoztuk be a Milan elleni bajnokinkat, hogy jó meccsre van kilátás! Hát, elismerjük, alaposan melléfogtunk, de mentségünkre szóljon, hogy nem vagyunk napi kapcsolatban kedvenc csapatunk játékosaival, így nem tudhattuk előre, hogy a szerdán, rózsaszín mezben pályára lépőknek nem lesz kedvük aznap futballozni! Ne szépítsük a dolgot, szégyenteljes produkcióval rukkoltunk elő hétközben, és gyakorlatilag tálcán kínáltuk fel a három pontot a Milan-nak! Ennek köszönhetően, a 0-2-es végeredmény már félóra alatt kialakult, amelyben hatalmas szerepet vállalt az egészen gyatrán teljesítő védelmünk is! A vereséggel a pozíciónk nem változott a tabellán, ám az optimizmusunk, amit Schelotto színrelépésével eddig tapasztaltunk, egyhamar tovaszállt! Nagy csalódás volt ez a mérkőzés, de vasárnap máris adott a lehetőség a javításra – a Sassuolo vendégeként!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Sem elégedettek, sem csalódottak nem lehetünk a hétvégi, Carpi elleni idegenbeli 1-1-et követően. Mert igaz ugyan, hogy a látottak alapján egyértelműen nyerhető mérkőzést adtunk ikszre (amiben vastagon közrejátszott egy igencsak véleményes játékvezetői ítélet is…), ám a döntetlennel így is megőriztük a megnyugtatónak tekinthető hatpontos fórunkat a már kiesőhelyen állomásozó, és az utóbbi időben több bravúros eredményt is felmutató Carpi-val szemben. Mondjuk az már más kérdés, hogy egy győzelemmel eltávolodhattunk volna a hátsó régióból, de ha őszinték akarunk lenni, akkor a második félidei játékunk és felfogásunk alapján nem szolgáltunk rá a három pontra szombaton. Sebaj, majd szerdán odahaza „elkapjuk” a városi derbit nyerő Milan-t!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Guillermo Barros Schelotto szebb bemutatkozásról nem is álmodhatott volna! Újdonsült csapata – nagy örömünkre – 4-1-re náspángolta el az Udinese-t, mégpedig pazar teljesítménnyel. A játékunk és a góljaink is szenzációsak voltak vasárnap délután, vagyis végre igazi örömfutballt láthattunk a Barbera-ban! Tény, a múlt heti csúfos „égés” (Genoa 0-4) után ránk fért már ez a sikerélmény, a megszerzett három ponttal pedig immár nem is a kiesőzóna környékén portyázunk! Schelotto-mesterrel elindult valami, vagy csak egyszeri fellángolásról beszélünk? Nem tudjuk, ezt majd az idő dönti el, de titkon abban bízunk, hogy az argentin edző érkezésével megkezdtük a kievickélést a gödörből!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

NEM, NEM, NEM ÉS NEM! Ilyen játékkal maximum a B-be fogunk jutni. Egy előre beharangozott kiesési rangadón, egy kiemelkedő fontosságú meccsen (ismét) ilyen teljesítménnyel előállni több, mint szégyen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ez a poszt egészen pontosan 5 különböző témáról fog szólni:

1. Fiorentina elleni meccs
2. Hellas Verona elleni meccs
3. Edzőkérdés
4. Enzo Maresca
5. Hangolódás a vasárnapi, Genoa elleni mérkőzésre

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kívülállók talán el sem hiszik, hogy mennyire nehéz dolgunk volt, amikor eldöntöttük, miről is szóljon az idei karácsonyi poszt. Nem kevés vívódás után, végül úgy határoztunk, hogy a szeretet ünnepére ezúttal is valami széppel, szívet melengető poszttal készülünk mi is, amivel szeretnénk egy kicsivel szebbé tenni a rózsaszín-fekete szurkolók karácsonyát! Az alábbiakban, az általunk legszebbnek vélt 15 palermói gólt idézzük fel a 2015-ös naptári évből, ezzel kívánva minden kedves olvasónknak, és követőnknek Áldott, Békés, s legfőképpen Boldog Karácsonyi Ünnepeket, valamint Sikerekben Gazdag Új Évet!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Rendhagyó módon ezúttal játékosonként elemezném a vasárnapi teljesítményt. Igazából már unom, hogy megint a csapat egészét kritizáljam pár játékost kiemelve, szóval ha már ismét egy csapnivaló meccsen vagyunk túl, legalább annyi örömöm hadd legyen, hogy kicsit eltérünk a megszokottól.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Négy palermói gól kilencven percen belül? Hihetetlen, de igaz! Azt ugyan nem tudjuk, hogy mi történt a csapattal egy hét leforgása alatt, de az Atalanta elleni mérkőzéshez képest egy teljesen másik rózsaszín-fekete csapatot láttunk az általunk is kiesési rangadónak titulált, Frosinone elleni összecsapáson, ebből fakadóan pedig, ezúttal olyan magabiztos és fölényes győzelmet arattunk, hogy még a szánk is tátva maradt! A nagyszerű 4-1-es sikernek köszönhetően két dolog is biztossá vált: az egyik, hogy a meccs előtt keményen kritizált Davide Ballardini megtarthatta az állását és (egyelőre?) nem került lapátra, a másik pedig, hogy a karácsonyi szünetben – függetlenül a 2015-ös év utolsó bajnoki meccsének az eredményétől – NEM kieső helyen telel majd a csapat! Csupa pozitívum!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egyik pofon a másik után! Még fel sem ocsúdtunk a hétközi, kínos kupabúcsúból, vasárnap máris kaptunk egy újabb komoly verést Bergamo-ban. Az Atalanta tükörsima, 3-0-ás győzelmet aratott az ezúttal is rendkívül haloványan futballozó mieinkkel szemben, és a különbség még ettől is nagyobb lehetett volna! Az idei sokadik borzalmas teljesítményünkre már nincsenek magyarázatok sem, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy mi értelme volt az egy hónappal ezelőtti edzőváltásnak, hiszen Ballardini kinevezése nem hozott pozitív változást, sőt, azóta talán még rosszabb lett minden, mint ami azelőtt volt. Ennek következményeként immár ott tartunk, hogy a szombati, Frosinone elleni hazai bajnoki, vérbeli kiesési rangadó lesz, amelyen elvileg nem lenne szabad hibáznunk, különben lassacskán elkezdhetünk barátkozni a B-liga gondolatával…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Amikor azt gondolnánk egy otthoni Palermo-Juventus 0:3 után, hogy ennél már nem lesz lejjebb, akkor jön egy hétközi kupameccs a harmadosztályú (Lega Pro) Alessandria ellen, és… Gyötrelmes játékkal kiesünk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Sajnáljuk, hogy nem lehettünk ott a vasárnapi meccset követő sajtótájékoztatón, hiszen az első kérdésünk biztosan az lett volna Ballardini felé, hogy „a Juve elleni produkcióval hogyan lehet majd elszámolni?”  Mert hiába a múlt heti fogadkozások, hogy így meg úgy elkaphatjuk a Juventust, mégis egy hitehagyottan, gyámoltalanul és ötlettelenül futballozó Palermót láttunk, amelynek gyakorlatilag fikarcnyi esélye sem volt a bajnokkal szemben. Persze nincs ebben semmi meglepő, a két csapat utóbbi összecsapásain mindig ez a módi: vagyis a Zebrák különösebb megerőltetés nélkül, úgy győzik le az akaratgyengén teljesítő mieinket, ahogy csak kedvük tartja. A hétvégén három csapást mértek ránk, ami után úgy véljük, itt az ideje annak, hogy rekviemet mondjunk a régi szép időkért, amikor még a topcsapatok számára is oroszlánbarlang volt a Barbera! Hol vannak már azok az idők…? Na, de talán majd a szerdai kupameccsen, az Alessandria ellen több örömünk lesz!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ha annyit mond valaki a bajnokság előtt (bármelyik idény előtt), hogy Lazio-Palermo X az Olimpicóban, azt mondom, hogy persze, jöhet! A vasárnapi meccs vége 1:1 lett, és igazából egy szavunk nem lehet. Általában a háromesélyes meccsekre jellemző az, hogy a döntetlen a legigazságosabb eredmény, hát ezen a mérkőzésen is megvoltak a hazaiak helyzetei meg a mi lehetőségeink is, gól mindkét részről esett 1-1, szóval én úgy gondolom, hogy nem ez az a meccs, aminek az eredménye miatt bosszankodnunk kellene. Nem mondhatni azt, hogy jól játszottunk, de küzdés, hajtás, akarás volt a fiúk részéről, és nekem nincsenek nagy igényeim, már ezzel is elégedett vagyok.

(írta: monyox)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Davide Ballardini második palermói szerepvállalásának első bajnoki mérkőzése következik – mindjárt egy másik korábbi csapata, a Lazio otthonában. Nyilván, Ballardini is el tudott volna képzelni könnyebb meccset a vasárnapi (kezdés 15 óra) bemutatkozására, ám a sorsolás ellen nem lehet mit tenni, így hát az új Mister rögtön egy nehéz 90 perccel indítja újabb palermói kitérőjét. Persze, akár még jól is elsülhet a római Olimpico-ban rendezendő mérkőzés, hiszen ha nyerni tudnánk idegenben egy sokra taksált (él)csapat ellen, akkor valószínűleg mindnyájunknak pozitívan változna meg a véleménye Ballardini visszatéréséről, arról már nem is beszélve, hogy micsoda ódákkal állhatnának elő a vezetők az új trénerről. De vajon lesz-e esélyünk nyerni, és vajon lesz-e valami változás az edzőcsere után?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Giuseppe Iachini egy nappal a menesztését követően összepakolt, autóba ült, majd elhagyta Palermót. Több mint két év után. Ennyi idő után nem csoda, hogy a búcsúja sem sikerült mindennapira. Beppe, miután szerda reggel elköszönt a játékosoktól és a klub további alkalmazottjaitól, egyszerűen nem tudott fű alatt lelépni! Persze az elmúlt évek után képtelenség is lett volna! A volt mestert több szurkoló is várta az edzőközpont előtt, méghozzá azért, hogy még egyszer utoljára, (közös) képeket készítsenek az immár ex-sikeredzővel. Iachini mély nyomokat hagyott minden rózsaszín-fekete érzelmű drukkerben, így hát nem véletlen, hogy mindenki igyekezett a maga módján elköszönni a baseball-sapkájáról ismertté vált trénertől. Mivel blogunk eddig még nem búcsúzott el ‘Jaki’-től, ezért úgy döntöttünk, hogy az alábbi posztban, harminc pontban, képekkel illusztrálva foglaljuk össze Beppe palermói pályafutásának lényeges momentumait, és így köszönjük meg Neki mindazt, amit a klubért tett!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Le volt itt minden előre zsírozva! Noha a múlt héten arról szóltak a hírek, hogy Giuseppe Iachini állása majd a Chievo elleni meccs végeredményétől függ, utólag már tudjuk, hogy ez nem így volt! Mert hiába sikerült Gilardino fejesgóljával megnyerni a nagyon fontos vasárnapi összecsapást, két nappal a találkozó után, mégis edzőváltásra került sor szeretett klubunk háza táján! Magyarán, Beppe sorsa valószínűleg régebben eldőlt, így aztán számára a Chievo legyőzése már csak arra volt jó, hogy szépen búcsúzzon el a palermói kispadtól és a Barbera közönségétől, valamint egy középmezőnyhöz tartozó együttest hagyjon utódára, Davide Ballardini-re! A váltással új időszámítás kezdődik, ám mielőtt ezzel foglalkoznánk, inkább tekintsünk vissza arra, hogy miért jutottunk el idáig!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Botrányos! Ha egyetlen szóval kellene jellemeznünk a hétfő esti produkciónkat, valószínűleg ez lenne rá a legmegfelelőbb jelző! A 11. forduló zárómeccsén ugyanis, hazai pályán is totális csődöt mondtunk, az Empoli pedig ezt kihasználva, egy okos, szabadrúgásból lőtt góllal elvitte mindhárom pontot a Barbera-ból. A mieink, sajnos ezúttal is harmatgyengén, ötlettelenül futballoztak, ezáltal pedig, még csak meg sem kérdőjelezhettük a toszkánok sikerének jogosságát. Az újabb vereségnek köszönhetően, immár nagyon közel kerültünk a kiesőzónához, és bizony, lassan elkezdhetünk gondolkodni azon is, hogy kit akarunk majd legyőzni, ha már egy velünk azonos (vagy talán még gyengébb) játékerőt képviselő csapattól is kikaptunk hazai környezetben? Komoly bajban vagyunk, de a vasárnapi Chievo elleni mérkőzés sok szempontból vízválasztó lehet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kár lenne túlragozni a San Paolo-ban látottakat, ezért nem is tesszük! Inkább csak leírjuk az igazságot: a Napoli jelen pillanatban sokkal jobb csapat a Palermótól, amit szerdán este, a pályán is bizonyított! Mivelhogy a két együttes teljesen más célokért küzd idén, ezért a 2-0-ás hazai győzelem abszolút megfelelt a papírformának, sőt, a játék képe alapján még hízelgő is ránk nézve! Ettől függetlenül természetesen sajnáljuk, hogy nem sikerült még csak megszorítani sem az immár zsinórban hetedik győzelmét arató nápolyiakat, de lassacskán tudomásul vesszük, hogy a mostani Palermo egyelőre nem képes komoly meglepetéseket okozni a „nagyok” ellen! Remélhetőleg, a hétfő esti, Empoli elleni hazai bajnokin azért már lesz minek örülnünk!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az Inter ellen alighanem minden középmezőnyhöz tartozó csapat elfogadna egy 1-1-es döntetlent, így talán nekünk sincs okunk szomorkodni a végeredmény miatt. Mondjuk az már más kérdés, hogy a Palermóban látott milánói alakulat ezúttal nem mutatott csúcsformát, ezáltal pedig abszolút nem tűnt verhetetlennek sem! Egy bravúrgyőzelemhez viszont, jó egyéni teljesítményekre lett volna szükség hazai részről, ez azonban – tisztelet a kivételnek – megint csak hiányzott. Persze az egy pont összességében értékes, hiszen mégiscsak egy olyan csapat ellen szereztük, amely akár még a bajnoki címért is harcban lehet, ám a játékunkon ezzel együtt is sürgősen javítani kellene! Már csak azért is, mert szerdán újabb nehéz feladat vár a mieinkre Nápolyban, ahol szintén jó lenne nem „leégni”!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ha emlékezetesnek nem is, eredményesnek annál inkább nevezhetjük a vasárnapi bolognai kirándulásunkat. Tudniillik, Giuseppe Iachini legényei igencsak nagy munka árán, 1-0-ra győzni tudtak a Stadio Renato Dall’Ara-ban, ami azt jelentette, hogy kedvenceink véget vetettek egy negatív – egy döntetlenből és zsinórban négy vereségből álló – nyeretlenségi szériának. Bár a játékunk Bologna-ban sem volt túl meggyőző, ez most a legkevésbé sem érdekelt bennünket, hiszen a megszerzett három pont nagy jelentőséggel bírt: a sereghajtó otthonában aratott győzelemmel stabilizáltuk a helyünket a középmezőnyben, s egyelőre nem kell hátrafelé tekintgetnünk a tabellán. Ennek tükrében, nyugodtabban készülhetünk a szombati, Inter elleni hazai meccsre is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kéthetes bajnoki szünet után két út áll kedvenc csapatunk előtt: az egyik, hogy zsinórban négy vereség után végre pontot, vagy pontokat szerzünk a sereghajtó Bologna otthonában és teszünk egy lépést a helyes ösvény felé, a másik pedig az, hogy maradunk az előző fordulókban tapasztalt járáson, vagyis folytatjuk a mélyrepülést, és gyors egymásutánban ötödször is betlizünk. Vasárnap kora délután (kezdés: 12:30) kiderül, hogy merre haladunk tovább.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →