Vasárnap itt a következő meccs a Genoa ellen, ennek ellenére még térjünk vissza pár gondolat erejéig a múlt hétvégi meccsre!
(írta: monyox)
Hullámvasútozás palermói módra
Válasz
A húsvét sem hozott feltámadást
A teljesség igénye nélkül, kiemelünk néhány fontos jelenetet a szombati, Milan ellen elveszített (1-2) meccsről, amelyek hűen tükrözték csapatunk játékát: Sorrentino potyázott; a védelmünk ismét gyengén teljesített; Barreto belesérült a saját lövési kísérletébe; Rigoni a hajrában gólpasszt adott Menez-nek; Vazquez 0-0-nál képtelen volt 5 méterről bevenni az üresen tátongó kaput; Dybala pedig megint többször játszott színészt, mint futballistát. Na, most ezek után aligha számít meglepetésnek, hogy az ezúttal sem brillírozó, és amúgy teljesen átlagos középcsapat benyomását keltő Milan is győztesen távozott a Barbera-ból, nekünk meg nem maradt más a húsvéti ünnepekre, minthogy a sonka mellett megemésszünk egy újabb kiábrándító vereséget is!
Kilátástalanul, a Chievo otthonában is
Ha őszintén akarjuk értékelni a szombati, Chievo otthonában bemutatott produkciónkat, akkor azt kell írnunk, hogy a veronai csapat megérdemelten tartotta otthon mindhárom pontot. És hogy miért állítjuk ezt? Nos, aki látta az 1-0-s hazai győzelmet hozó találkozót, valószínűleg egyetért velünk abban, hogy a mieink a Stadio Bentegodi-ban sem emlékeztettek régi önmagukra, hiszen a játékunkat ezúttal is, az utóbbi hetekben látott görcsös, kilátástalan erőlködés jellemezte, arról már nem is beszélve, hogy az ellenfél kapuja előtt megint csődöt mondtunk – és akkor még finoman fogalmaztunk. Így aztán túl vagyunk zsinórban a negyedik olyan bajnoki meccsen, amelyen nem lőttünk gólt, ez pedig nemcsak komoly kritika Iachini legényeire nézve, hanem már aggasztó is…
Az elveszettek nyomában 3/3
Folytatjuk, és egyúttal be is fejezzük azt a sorozatunkat, amelyben olyan “elveszett” játékosok után nyomoztunk, akik a 2004-es feljutás óta megfordultak nálunk, és anno, meghatározó szerepet is töltöttek be a rózsaszín-fekete klub életében, azóta viszont ismeretlen utat jártak be. Bevalljuk, nem kicsit szégyelljük magunkat, hogy a háromrészes sorozatunk utolsó fejezetére majdnem egy évet kellett várni (az első két epizódot még 2014 májusában olvashattátok), ám a különböző okok, sajnos nem tették lehetővé azt, hogy hamarabb aktiváljuk ezt a posztot. Most azonban végre elkészült az utolsó hatos bemutatása is, amelyet a „folytatás” gombra kattintva lehet elolvasni!
Amikor nem a vereség a legfájóbb
Miután az ősszel, akaratgyenge játékkal 2-0-ra kikaptunk a Juventus vendégeként, azt vártuk, hogy a tavasszal, hazai pályán sikerül majd egy jó meccsen megfricskázni a Zebrákat. Hát, nem így történt! Méghozzá nagyon nem! Mert hiába volt szombaton teltház a Barbera-ban, és hiába várt mindenki meglepetést a Palermo-Juventus meccstől, a rózsaszín-mezben pompázó kedvenceink sajnos nem nőttek fel a feladathoz, s ezúttal is hitehagyottan, mindenfajta elszántság és akarás nélkül futballoztak, aminek nem lehetett más a vége, mint vereség. A lélekben már Dortmundban lévő Juve-játékosok félgőzzel is simán győztek, miközben a mieink zsinórban a harmadik bajnoki meccsüket fejezték be rúgott gól nélkül.
No al calcio moderno
…azaz Nem a modern focira! Miért kapta ezt a címet a poszt? A fenti kifejezést az olasz ultrák használják, de ugyanúgy megvan az angol megfelelője (Against modern football). Az egész a jelenlegi foci pénzorientáltságára és az ebből adódó folyamatokra, illetve azok kritizálására és elutasítására utal. Nem szándékozom ennek a témának az összes területét kielemezni, ebben az írásban inkább a „zsoldos-jelenség”-gel, mint olyannal foglalkoznék.
Stagnálás
Sikeresen átmentette a csapat az Empoli elleni „bomba” formát Cesenába is. A baráti kapcsolatok a két szurkolótábor között ide vagy oda, igazán nem ártott volna egy idegenbeli győzelem az elmúlt meccsek után. Ehhez képest egy olyan meccset sikerült a két csapatnak produkálnia, amivel vallatni lehetne…
Álmodozás vége
Néha olyan érzésem van, mintha a csapatot Zampa bácsi befizette volna a vidámparkba, és a srácok felültek volna a hullámvasútra. Olyan, hogy kiegyensúlyozott teljesítmény, jóideje nem létezik a rózsaszínfeketéknél. Szóval ha valaki fogadni akarna akármelyik Palermo-meccsre, ne tegye!!! Ez a csapat simán sarokba tudja szorítani akármelyik élmezőnyhöz tartozó csapatot, hogy aztán rá 7 napra, a Barberában egy kiscsapat jól lealázza. Ha már itt tartunk…
Ez tényleg egy felejthetetlen Valentin-nap volt!
Nagyot változott a világ 6 nap leforgása alatt! Alig egy héttel ezelőtt ugyebár, nem igazán voltunk elragadtatva kedvenc csapatunk teljesítményétől, mondván a bajnokságban bukdácsoló Inter otthonában sima 3-0-s zakót kapni, mégsem kellett volna, szombaton azonban szerencsére már eszünk ágában sem volt a múlt heti kudarc! És hogy miért? Hát, csak azért, mert Giuseppe Iachini legényei valóságos örömfutballt bemutatva, 3-1-re intézték el a dobogón álló Napoli-t, amivel egyértelműen feledtették az Inter elleni botlást. Mindazonáltal a nápolyiak legyőzése további két dolgot is bizonyított: az egyik, hogy a srácok bárki ellen, bármire képesek az idei szezonban, a másik pedig, hogy a Renzo Barbera Stadion ismét kezd igazi oroszlánbarlanggá válni, ahol minden csapatnak fel kell kötnie azt a bizonyos felkötni valót!
Így nehezebb születésnapot ünnepelni…
Eredetileg úgy terveztük, hogy ez a mai poszt az ünneplésről fog szólni, ám a csapat, a vasárnap esti produkciójával alaposan elrontotta a hangulatunkat. Feltételezzük, a srácok nincsenek tisztában azzal, hogy blogunk egy jeles alkalmat, konkrétan a negyedik születésnapját ünnepli február 10.-én, mert akkor, Rigoniék remélhetőleg nem ilyen hozzáállással futballoztak volna a Stadio Giuseppe Meazza-ban, mint ahogy tették! A 3-0-ás vereségre nincs mentség, még akkor sem, ha a védelmünk nem is a legerősebb összeállításban lépett pályára! Kilátástalanul, lélektelenül játszottunk, és úgy ajándékoztunk 3 pontot a rossz formában lévő Inter-nek, hogy a hazaiak gyakorlatilag meg sem izzadtak a sikerért! Mindez szomorú, főként azért, mert sokkal szebb ajándékot vártunk a 4. születésnapunkra!
Minden tekintetben megérdemelt siker
A múlt heti fordulóban, három nyeretlenül megvívott bajnoki meccset követően ismét három pontot szereztünk, miután hazai pályán 0-1-es hátrányból fordítva, végül 2-1-re legyőztük a Hellas Verona együttesét. A találkozó kísértetiesen hasonlított az őszi, Verona-ban játszott bajnokihoz, ugyanis akkor is a vendégcsapat szerzett vezetést a meccs elején, ám a végén mégis 2-1-es hazai siker született – nagy bánatunkra. Február első vasárnapján azonban, szerencsére nem a mieinknek kellett a lefújás után szomorkodni: Vazquez-ék ha nehezen is, de visszavágtak a Veronának az őszi vereségért, a hétvégén pedig, már az Inter elleni idegenbeli csatára koncentrálunk!
Árral szemben
Mondhatjuk azt, hogy mind a Sampdoria, mind a Palermo meglepően jól szerepel a 2014/15-ös szezonban. A Samp tavaly a középmezőnyben végzett, egyértelmű volt, hogy ők alapból magasra tették a lécet, viszont jelenleg valahol a dobogó körül kavarognak, szóval meglepően jól nyomták le az első kört. A Palermo pedig újoncként, a bent maradás nyilvánvaló céljával, a középmezőny élén küzd hétről-hétre kellemes meglepetésben részesíti szurkolóit. Úgy is mondhatjuk tehát, hogy 2 meglepetéscsapat találkozott múlt vasárnap a Luigi Ferraris stadionban.
(írta: monyox)
Fiaskó Firenzében, avagy véget ért a két és fél hónapos veretlenség
Egyszer még sikerült visszajönni kétgólos hátrányból Firenzében, de másodjára már nem! Vasárnap, a Serie A 18. fordulójában 4-3-as vereséget szenvedtünk a Fiorentina vendégeként, úgy, hogy az 59. és a 61. perc között a csereként beálló Robin Quaison még visszahozta a Dybala-t nélkülöző kedvenc csapatunkat 0-2-ből, ám hiába csillant fel a remény a pontszerzésre, nem sokkal később már újra kettővel ment a hazai együttes, ez pedig előrevetítette, hogy az október 29.-e óta tartó veretlenségi sorozatunkat nem tudjuk tovább nyújtani. Bár Belotti a hajrában 11-esből még szépített, a pontszerzés végül elmaradt, így Giuseppe Iachini kénytelen volt a lefújás után gratulálni kollégájának, Vincenzo Montella-nak. Pedig, ha jobban odafigyelünk, akár fordítva is történhetett volna a kéznyújtás, vagyis nem álltunk messze a(z) (újabb) bravúrtól!
Ötös
A Cagliari elleni meccsre való hangolódás nem sikerült a legjobban, mert sikerült előző nap összeszednem valami nyavalyát, úgyhogy muszáj volt a mérkőzést mint lehetséges alternatív gyógymódot alkalmaznom. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az 5:0 után úgy ugrottam ki az ágyból, mint Jézus felszólítására Laza(a)r. Mindenesetre a kedvemnek meglehetősen jót tett.
(írta: monyox)
Pezsgőt nyitni Vízkereszt napján
Olasz hagyományok szerint általában január 6.-án, vagyis Vízkereszt ünnepén rendezik az újév első bajnoki fordulóját, s nem lesz ez másként 2015-ben sem, merthogy kedden már pályára lépnek a Serie A csapatai. Köztük a mieink is, akik a karácsonyi szünetben kieső helyen telelő, ám azóta edzőváltáson átesett Cagliari-t látják majd vendégül (kezdés: 15 óra) a Renzo Barbera Stadionban. Az óévet nyolc veretlenül megvívott meccsel fejeztük be, ebből kifolyólag pedig, kedden sem lehet más célunk, minthogy folytassuk a még október végén megkezdett jó sorozatunkat, és itthon tartsuk a három pontot. Következik a 2015-ös év első bajnokijának rövid beharangozója.
Palermo-klasszikusok karácsonyra
Úgy döntöttünk, hogy idén rendhagyó témáról fog szólni a karácsonyi poszt. Mivel a karácsony a szeretet ünnepe, ezért megemlékezünk azokról a meccsekről a múltból, melyeken a rózsaszín-fekete csapat tönkreverte az ellenfeleket. Komolyra fordítva a szót, ezek abszolút nem „tönkreverések”, egyszerűen csak összeszedtünk 10 mérkőzést, ami Palermo-győzelemmel zárult, és amelyeket mi szívesen idézünk fel. Ezzel szeretnénk Boldog Karácsonyt, Sikerekben Gazdag 2015-öt, a csapatnak pedig egy olyan tavaszt kívánni, ami überelni fogja az őszi teljesítményt!
Év végi összegzés
Tizedikként fordulunk rá a 2015-ös évre, és akárhogy is nézzük, ez nem rossz eredmény! Főleg ha abból indulunk ki, hogy az idény elején jópár hétig a kiesőzónában tanyázott a csapat, és általános pánikhangulat alakult ki a szurkolók között. Sokan a minősíthetetlen mercatónak és a gyenge idénykezdetnek köszönhetően már Iachini mester menesztését, visszacsúszást a B-be, meg hasonló borzasztó történéseket vizionáltak.
(írta: monyox)
Mesébe illő győzelem
Nehéz szavakkal leírni mindazt, ami a szombati meccs hajrájában történt, hiszen rövid időn belül előbb a pokolra kerültünk, majd végül egy szupercserének köszönhetően mégis a mennybe mentünk. A 85. perc tájékán ugyebár olybá festett, hogy sikerült hazai pályán, emberelőnyben „elpalermózni” egy már megnyert meccset, ám a ráadásban jött az utolsó utáni pillanatokban pályára küldött Belotti, aki egy remek akció végén csak eldöntötte számunkra a Sassuolo elleni – 98 percen át tartó – csatát. A 2-1-es sikert azonban nemcsak Belotti-nak, hanem Sorrentino-nak is megköszönhetjük, aki a 95. minutumban egy óriási bravúrral mentette meg a hosszabbításban kibrusztolt 3 pontot! A győzelemmel megszilárdítottuk helyünket a középmezőnyben, és folytattuk a veretlenségi szériánkat is, a 2014-es évből pedig már csak az Atalanta elleni idegenbeli meccs van hátra.
Újabb csodagól, újabb döntetlen
A Serie A-ban nagyon nehéz idegenben meccset nyerni, úgy meg nem is lehet, ha egy csapat csak egy félidőn keresztül futballozik jól. Ezt bizonyítja az is, ami velünk történt szombaton: Torinóban hiába játszottunk jól az első negyvenöt percben, és hiába vezettünk kétszer is, a második játékrészben már nem tudtuk megismételni az első félidei játékunkat, így be kellett érnünk a 2-2-es döntetlennel. Persze félreértés ne essék, nem vagyunk csalódottak az eredmény miatt, már csak azért sem, mert az újabb megszerzett ponttal megmaradt az immár hat bajnoki óta tartó veretlenségünk is, amit a következő fordulóban, hazai pályán a Sassuolo ellen még tovább nyújthatunk.
Pontrúgásokkal vert Parma
Vasárnap beigazolódtak az előzetes várakozásaink, hiszen a Parma nem adta olcsón a bőrét, ám a hazai győzelmet, szerencsére így sem tudta megakadályozni. A Renzo Barbera-ban rendezett bajnokit végül két szabadrúgás után született góllal nyertük meg, a 2-1-es sikerrel pedig felzárkóztunk a középmezőnyhöz, és már mindössze öt pontra vagyunk az európai kupaindulást érő pozícióktól. Mindazonáltal a Parma legyőzése vezéráldozatokat is követelt: a találkozó győztes góljának szerzőjét, Edgar Barreto-t az utolsó percben kiállították, Franco Vazquez pedig szintén kisárgázta magát a következő meccsről, így szombaton nélkülük kell majd pályára lépnünk Torinóban.