Egyetlen pontot sikerült összekaparni Foggia-ban, ami valljuk be, csalódás! Jó, azzal tisztában voltunk, hogy Giovanni Stroppa alakulata nem fog mindig öt gólt kapni, ám nem is azt vártuk el Bruno Tedino legényeitől szombaton, hogy gólparádét rendezzenek, hanem csak azt, hogy szerezzék meg az oly fontos győzelmet a Stadio Pino Zaccheria-ban. Hát, ez elmaradt, sőt, a mérkőzés alakulását látva, bizony annak is örülnünk kellett, hogy a csereként beálló Murawski góljával, a hajrában megmenekültünk a még nagyobb égéstől! Ezzel együtt, nem tudunk örülni ennek az idegenbeli 1-1-nek, hiszen döntetlenekkel nem lehet előrelépni a tabellán! Jöjjön a szombati mérkőzés, és a játékosaink teljesítményének az értékelése néhány rövid mondatban, amivel visszatértünk ide a taccsra! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kapásból tudnánk mondani a közelmúltból legalább hat (de lehet, hogy még ettől is több…) olyan meccset, amelyeken a 90. percben vagy azután buktunk el fontos pontot, pontokat. Szombaton ismét hozzáírhattunk egy újabbat ehhez a listához, ugyanis az Empoli a 94. percben, ráadásul egy 11-essel mentette 3-3-ra a forduló rangadóját a Barbera-ban, megfosztva ezzel a mieinket egy értékes győzelemtől! Bár bíztunk benne, hogy itt a Serie B-ben nem jön elő eme betegségünk, erre sajnos elég hamar, már a 3. játéknapon sor került. Pedig többször is úgy éreztük, hogy ez a meccs meg lesz, mert negyedóra után 2-0-ra és a végén 3-2-re is vezettünk, ám képtelenek voltunk lezárni a találkozót és kétszer is hagytuk visszajönni a toszkánokat, akik így megérdemelten vittek el egy pontot. És mivel az Empoli olyan csapat, amely szintén pályázik a feljutásra, még inkább fájhat a fejünk a hazai döntetlen miatt! Mindazonáltal, azt is el kell ismernünk, hogy a hétvégén kevés volt a jó teljesítmény a csapatban, ami az alábbi játékos-értékelős részből is kiderül majd!     Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Tudván azt, hogy a válogatott meccsek miatt nyolc (!) stabil kezdőjátékosunkat is nélkülözni kellett Brescia-ban, butaság lett volna könnyű meccset és sima győzelmet feltételeznünk a Stadio Mario Rigamonti-ban. Persze, titkon azért még így is bíztunk a sikerben, ugyanis Bruno Tedino is elhitette velünk a bresciai csata előtt, hogy ilyen felforgatott összetételben is képesek lehetünk hazahozni a három pontot, ám utólag már tudjuk, azért az igencsak nagy bravúr lett volna. Látva a mérkőzést, már azzal is nagyon elégedettnek kell lennünk, hogy 0-0-val ért véget a találkozó, mert legyünk őszinték, a hazaiaknak több nagyobb helyzete is volt arra, hogy a maguk javára fordítsák a meccset, ekképpen, abszolút nem károghatunk az idegenben elért döntetlen miatt, s nem is tesszük! Majd a végelszámolásnál kiderül, hogy mit is érhet ez az egy egység, azt viszont, a folytatás gombra kattintva már most megtudhatjátok, hogyan értékeltük játékosaink szombati produkcióját!   Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Oly sokszor halljuk futballszakemberek szájából azt a kijelentést, hogy a jó bajnoki rajt mennyire fontos, éppen ezért nem lennénk meglepve, ha ez a mondat Bruno Tedino-tól is elhangzott volna az első összecsapás előtt. Már csak azért is, mert a mieink kimondottan ügyeltek arra, hogy ne tolják el a Spezia ellen esedékes kezdést, ugyanis Nestorovski-ék egy látszólag könnyű és magabiztos 2-0-ás győzelemmel indították meg kedvenc csapatunk szekerét a B-liga nyitófordulójában. Ez a siker, azon túl, hogy tényleg lökést adhat a folytatásra, egyfajta üzenetnek is jó volt, amely leginkább azt jelezte a többiek felé, hogy a Palermótól senki sem várjon kegyelmet a 2017-18-as idényben – főként ne a Barbera-ban! A vágyott jó rajt tehát összejött, de még mielőtt a következő feladaton törnénk a fejünket, nézzük, hogyan teljesítettek szerintünk a fiúk a Spezia-val szemben! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az év utolsó bajnoki meccsén sem született meg az első hazai győzelmünk, de ezúttal legalább nem kaptunk ki. Igaz, a Pescara elleni 1-1 így is vereséggel ért fel, mert a sereghajtót, a pályán még nyeretlen Delfineket csont nélkül le kellett volna gyűrni a Barbera-ban, különösen úgy, hogy a 92. percben még vezettünk! A döntetlennel nem tudtuk kedvező helyzetbe hozni magunkat a január 7.-ei, Empoli elleni, szintén kulcsfontosságú bajnokira sem, így nemcsak a 2016-os naptári évet, hanem az utolsó posztunkat is (blogunk januártól megújul, ami azt is magába foglalja, hogy nem tervezünk több irományt itt a taccson) igencsak pocsék hangulatban zárhatjuk!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Csodálatos, már-már hihetetlen feltámadást mutattak be rózsaszín-fekete kedvenceink Genovában, ahol a parádés hajrának köszönhetően, 1-3-ból fordítva, végül 4-3-ra sikerült diadalmaskodni, egyszersmind véget vetve a majdnem három hónapon át tartó szenvedésnek! Na ja, ezzel a vélhetően örökké emlékezetes győzelemmel azért nem lett máris minden szép és jó, de arra kiváló volt ez a nem mindennapi siker, hogy a játékosoknak és a szurkolóknak is visszahozza az elmúlt hónapokban igencsak megtépázott kedvét, hitét! És talán, lélektani szempontból is a legjobbkor jött ez a bravúros idegenbeli győzelem, hiszen a csütörtöki évzárón (kezdés: 20:45-től), a szintén kiesés ellen küzdő, közvetlen riválisnak számító Pescara-t látjuk vendégül, akiket a hétvégi eseményektől függetlenül is kötelező lenne legyőzni hazai környezetben – ilyen előzmények után meg pláne!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

December közepéhez érve még mindig nincs pontunk hazai pályán – következésképpen a Chievo is győztesen távozott a Barbera-ból. A vasárnapi 0-2 már zsinórban a nyolcadik kisiklásunkat jelentette odahaza, továbbá azt, hogy Eugenio Corini is vereséggel debütált a palermói közönség előtt. Mindezen túl, sorozatban kilencedszer maradtunk pont nélkül a bajnokságban, vagyis, egyelőre az edzőváltás sem segített a csapat vergődését megállítani. Ezen, vélhetően már csak a januári mercato változtathat, ami viszont még odébb van, így a 2016-os évből hátralévő két meccsen vélhetően még sok szenvedés vár ránk. Ennyire azonban még ne szaladjunk előre, helyette inkább próbáljunk meg valami kapaszkodót találni a Chievo elleni 0-2-ben! Na, ez nem lesz könnyű…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nem akarnék egyből belevágni abba a lecsóba, amit a cím sejtet, első körben még érinteném a vasárnap esti firenzei vendégszereplést.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Cagliari és a Milan ellen is folytatódott a vesszőfutásunk: előbb Szardínián, majd odahaza kaptunk ki 2-1 arányban az imént említett csapatoktól, aminek köszönhetően immár sorozatban öt vereségnél tartunk, ezzel pedig új, de negatív rekordot is sikerült felállítani a klub A-ligás történelmében. Eme tények ismeretében nagyon nehéz bármiféle pozitívumokról írni, ráadásul, ha figyelembe vesszük még a tabellán elfoglalt pozíciónkat is, egyszerűen rosszul leszünk. Az már Roberto De Zerbi szerencséje, hogy Maurizio Zamparini és Daniele Faggiano is meg van győződve arról, hogy ezzel együtt is minden rendben van, így a fiatal tréner tovább folytathatja nem túl eredményes munkáját a palermói kispadon, miközben nagyon úgy tűnik, hogy nekünk nem marad más, mint egyre mélyebbre süllyedni a szégyentől…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ötödik nekifutásra sem szereztük meg az első hazai pontunkat a 2016-17-es idényben, ugyanis az előzetesen verhetőnek titulált Udinese is elvitte mindhárom pontot a Barbera-ból – méghozzá könnyedén! Noha a vezetés ezúttal is gyorsan meg volt, akárcsak a Torino ellen, a folytatás körülbelül ugyanolyan pocsékul alakult, mint a Bikákkal szembeni találkozón, annyi különbséggel, hogy most nem 1-4 lett a vége, hanem „csak” 1-3! Ez a kudarc azonban tán még sokkal jobban fájt, mint a legutóbbiak, hiszen csütörtökön nem egy élcsapattól kaptunk ki, hanem egy olyantól, amely hozzánk hasonlóan az alsóházi régióhoz tartozik! Ezek után pedig, már tényleg az a kérdés, hogy egyáltalán partiban tudunk-e lenni valakivel még az idén, illetve az, hogy zsinórban három jókora pofont követően Roberto De Zerbi ül-e majd a kispadon a hétfő esti, Cagliari elleni idegenbeli fellépésünkön?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Rómában újfent kiderült: játéktudásban meg egyéb tényezőkben is borzasztóan messze vagyunk az A-liga élcsapataihoz képest! Hogy miért? Hát csak azért, mert a Farkasok, vasárnap este 4-1-re kalapálták el az egyre nagyobb bajban lévő mieinket, mégpedig úgy, hogy a hazaiaknak nagyon meg sem kellett izzadniuk a három pontért. Hét nap leforgása alatt tehát, másodszor szaladtunk bele ilyen arányú vereségbe, ami után lassan fel lehet tenni a kérdést: meddig tart még a türelem az Olimpico-ban is érdekesen meccselő De Zerbi-vel szemben? A válasz megadásában alighanem vízválasztó lesz a csütörtök esti (kezdés: 20:45), Udinese elleni hazai találkozó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A klub történetének 1000. A-ligás meccse olyan pocsékra sikeredett, hogy legszívesebben egy szót sem ejtenénk róla! A Torino gyakorlatilag 50 perc alatt ütötte ki a Barbera-ban ezúttal is gyengén muzsikáló mieinket, ami már-már megalázó látvány volt számunkra! A hétfő esti, 4-1-es zakó egyfelől azt is jelentette, hogy a mostani idényben továbbra sincs még pontunk hazai pályán, másfelől pedig azt, hogy nem tudtunk elmozdulni a 18. helyről. A helyzetünk tehát, igencsak aggasztónak tűnik jelen pillanatban, s nem valószínű, hogy a következő forduló után jobb lesz: vasárnap ugyanis, az AS Roma otthonában kellene helytállnunk, ami szintén emberes feladatnak ígérkezik…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A vasárnapi Sampdoria elleni vendégjáték után az a kérdés maradt bennem, hogy nyertünk egy pontot vagy elveszítettünk kettőt? Tény és való, hogy igazságos a döntetlen, de nagyon bosszantó leadni 2 pontot a 94. percben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Sűrű és kemény programja volt a Roberto De Zerbi által irányított rózsaszín-fekete csapatnak az elmúlt héten, ugyanis hat nap leforgása alatt három bajnoki mérkőzést is játszani kellett – ráadásul ebből kettőt idegenben, az egyetlen hazait meg a Juve ellen. A Crotone vendégeként elért 1-1-ről már beszámoltunk itt a blogon, most pedig, az Atalanta és a Juventus elleni mérkőzések fontos történéseit foglaltuk össze egy posztban – igazi munkamegosztással. A bergamói sikerről Monyox, a torinóiaktól elszenvedett vereségről pedig jómagam, azaz palermo88 írt. Mindezen túl, természetesen nem feledkeztünk meg a vasárnapi, Sampdoria otthonában vívandó összecsapás beharangozójáról sem, amelyet szintén ennek a posztnak a végén olvashattok!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Pescara-ban rendezett Crotone-Palermo bajnoki meccs, minden szempontból rossz propagandája volt a Serie A-nak: mert nemcsak a hangulat, a jó futball is nagyon hiányzott! Így aztán, akármennyire is fájó ilyet írnunk, de két gyengécske csapat, gyengécske összecsapása lett a vasárnap délutáni találkozóból, amely végül igazságos, mindazonáltal senkinek sem jó 1-1-es döntetlennel zárult. Egyelőre tehát, továbbra is várnunk kell az első bajnoki győzelmünkre a 2016-17-es idényben, és amennyiben szerdán, a szintén rosszul rajtoló Atalanta bergamói otthonában sem tudunk 3 ponttal gazdagodni, akkor végérvényesen is kijelenthetjük, hogy nagyon komoly bajban vagyunk! De ne szaladjunk még ennyire előre!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Zilahi Benjamin, blogunk követője a Barberában nézte meg a múlt heti Palermo-Napoli mérkőzést, és volt olyan kedves, hogy megírta az élményeit. (A stadionos képeket is ő készítette.) Köszönjük neki!

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kis szerencsével akár még győzhettünk is volna az Inter otthonában vasárnap este, ám az idegenben elért 1-1-es döntetlen miatt így sincs okunk panaszkodni. Davide Ballardini fiai, a balul elsült első forduló után, fegyelmezett futballt bemutatva bizonyították, hogy bőven van potenciál ebben a csapatban, és az is kiderült, hogy senki sem mehet biztosra a Palermo ellen. Szó, ami szó, jó volt látni kedvenceink teljesítményét a Giuseppe Meazza stadionban, ám az is tény, hogy a most következő kéthetes bajnoki szünetben rengeteg tennivalója akad még a szakmai stábnak. Az új szezon első pontja azonban, kellő lökést és derűsebb hangulatot adhat a folytatáshoz.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Még csak az első meccsen vagyunk túl, de már elment a kedvem a beszámolóírástól…

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hát elkezdődik a 16/17-es idény is. Nem szeretnék így előre borús képet festeni, de talán most vagyok a legpesszimistább az elmúlt évek idénykezdetei közül. A tavaszi “alig” bentmaradást, a távozókat, a megmaradt keretet nézve egyértelmű volt, hogy a nyáron muszáj lesz jelentősen erősítenünk, különben esélyünk sem lesz a bentmaradás kivívására. Zárójelben teszem hozzá, hogy sajnos jelen pillanatban más nem is lehet a célunk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nagy szenvedés árán, egy szerencsés, 122. percben esett gólnak köszönhetően, 1-0-ra legyőztük a hosszabbításban már emberhátrányban játszó Bari-t a Coppa Italia 3. fordulójában, és így, majdhogynem vért izzadva, de kiharcoltuk a következő körbe jutást. A 2016-17-es szezont tehát, úgymond sikerült pozitív élménnyel indítani, már ami az eredményt illeti, ám a csapat teljesítménye, a továbbjutás ellenére is nagyon halovány volt. Ebből kiindulva, nem sok mindent tudtunk volna írni a pénteki kupatalálkozóról, éppen ezért igyekeztünk érdekessé tenni ezt a posztot, mégpedig úgy, hogy a magyarországi Bari blog szerkesztőjével, Galletti-vel közösen értékeltük a látottakat – egymást is népszerűsítve. Az alábbiakban, mindketten ugyanazokra a kérdésekre válaszoltunk, ekképpen összegezve a nem túl emlékezetes Palermo-Bari kupameccs legfontosabb történéseit.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →