Kisebb, mégis ugyanannyira fájó pofon, mint a múltkori

Noha a jegyek árának csökkentése meghozta a remélt hatást, – annyian még nem voltak kíváncsiak az idei szezonban egy meccsre sem a Barbera-ban, mint hétfőn a Foggia ellen – a múlt héten súlyos verésbe beleszaladó rózsaszín-fekete csapatnak a szurkolók nagyobb számú jelenléte és hathatós buzdítása mellett sem sikerült visszatalálni a helyes útra az Empoli-tól kapott szörnyű fiaskó után! Olyannyira nem, hogy gyorsan „benyeltünk” egy másik pofont is, ami után már dőreség lenne azt állítani, hogy minden rendben van a csapat háza tájékán! Mert eddig, ilyen még nem fordult elő velünk ebben a bajnoki idényben, hogy egymásután kétszer is kikapjunk, a Foggia-tól elszenvedett 2-1-es hazai vereséget követően azonban előállt ez a kellemetlen szituáció! Ergo, úgy érezzük, mintha gödörbe került volna a Tedino-alakulat, és amennyiben rövid időn belül nem tudunk ebből kikecmeregni, akkor akár az egyenes ágon való feljutásunkba is kerülhetnek ezek a hetek!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Cafatokra szedve

Empoli-ban kristálytiszta képet kaptunk arról, hogy mi történik akkor, ha találkozunk egy olyan csapattal, amelyiknek az átlagostól sokkal jobb támadójátéka, és még egy A-ligás szintű, topformában lévő csatára is van: ezek együttes hatása egy súlyos, már-már földbe tiporó 4-0-ás zakót eredményezett pénteken a számunkra! No meg azt, hogy a fordulót követően helyet is cserélt a két csapat a tabellán, ami azon túl, hogy hosszú idő után lecsúsztunk az automatikus feljutást érő helyekről, még azt is jelenti, hogy a toszkán kékek nagyon komolyan bejelentkeztek a dobogó első két fokáért zajló csatába! Mivelhogy 18 bajnoki mérkőzés még hátra van a tavasszal, talán időben jött ez az elképesztően nagy és még most is fájó pofon, amiből aligha lesz egyszerű feladat kijózanodni, mindazonáltal, a Foggia elleni következő meccsen már valamiféle reagálást várunk a Stadio Castellani-ban történtekre!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Máskor tessék jobban koncentrálni!

Csak és kizárólag saját magunkat okolhatjuk azért, hogy a hétvégi fordulót követően nem vettük vissza a vezetést a tabellán, mert amennyiben egy góllal többet lőttünk volna szombaton a Brescia-nak, amire bőven meg is volt a lehetőségünk, akkor most újra a Palermo nevét olvashatnánk a másodosztály élén, nem pedig a Cittadella otthonában 2-1-re diadalmaskodó, ezáltal a listavezető pozícióját is megőrző Frosinone-ét! Persze, az legyen a legnagyobb bajunk a tavasszal, hogy azon sopánkodunk, hogy nem három-, vagy négy góllal nyertünk, hanem „csak” kettővel, mindazonáltal, a Brescia elleni, összességében magabiztos és sima győzelem azért sok tanulsággal szolgált! Ezek közül a legszembetűnőbb nyilvánvalóan a csapnivaló helyzetkihasználásunk volt, amelyen egyértelműen javítanunk kell majd a folytatásban, ugyanis látva a bajnokság szorosságát, nem tudhatjuk, hogy nem-e lesz még a gólaránynak, urambocsá a lőtt gólok számának is jelentősége a későbbiekben! Sőt, egészen biztos, hogy a következő körben, amikor a tavaszt zseniálisan kezdő és így a harmadik helyen csak három pont hátránnyal figyelő Empoli vendégeként lépünk pályára, már sokkal jobban kell majd sáfárkodnunk az adódó helyzeteinkkel, mint tettük azt a mögöttünk hagyott játéknapon!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Négy évvel ezelőtt is így indult a tavasz

Gól nélküli meccsel indítottuk az új esztendőt, a Spezia-ban hagyott kettő pont pedig, máris az első helyünkbe került – a Frosinone a jobb gólkülönbsége lévén állt az élre, amit a Vercelli felett aratott fölényes hétvégi győzelmével harcolt ki! A tavaszi nyitányon történtek tehát, nem a legjobban alakultak számunkra, ami után akár szomorúak is lehetnénk, ám mégsem vagyunk azok: mégpedig azért nem, mert akik már megjárták a Stadio Alberto Picco-t az idei szezonban, azok pontosan tudják, hogy a Spezia vendégeként pontot szerezni nem könnyű feladat, olyannyira nem, hogy ez alig sikerült még valakinek – köztük a jelenlegi éllovasnak sem! Így hát, inkább abból az aspektusból kell nézni ezt a szombati 0-0-t, hogy egy jó csapat ellen, a másodosztály egyik legveszélyesebb katlanjában is megőriztük az idegenbeli veretlenségünket, amiből még erőt is meríthetünk a következő meccsekre!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kitörő öröm nélkül, de mégsem bánatosan búcsúzunk 2017-től

A mutatott játék alapján nem, az eredményt illetően viszont szenzációsan sikerült lezárni a 2017-es naptári évet, hiszen három nappal a szilveszteri buli előtt, 3-0-val küldtük haza a Salernitana-t. Noha a végeredmény sima diadalt sugall, akik látták a meccset, azok tudják, hogy ez egyáltalán nem volt az, mindazonáltal a győzelemnek, és az ezzel kiharcolt téli elsőségnek természetesen nagyon örülünk! Miként annak is, hogy az esztendő utolsó bajnokiján, Chcohev, Monachello és Jajalo személyében olyan emberek szerezték a csapat góljait, akik az előző időszakokban sok kritikát kaptak a szurkolóktól. Féltávhoz érkezve tehát, ott áll a csapat a tabellán, ahol majd május végén is látni szeretnénk, vagyis, a bajnokság első részét, ha nem is könnyen, ha nem is túl meggyőzően, de mégiscsak abszolváltuk. És miután ismerjük azt az egyébként nem túl bölcs és valós mondást, hogy „minden jó, ha a vége jó”, ezért összességében nem tekintünk csúnyán a lassacskán elköszönő óévre!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem a téli elsőség lett a karácsonyi ajándék

Ha meg kellene neveznünk azokat a csapatokat, akik ellen hagyományosan nem megy a mieinknek, akkor az egyik ezek közül biztosan a Cesena gárdája lenne. Valami oknál fogva, mindig nagyon megizzadunk a fekete-fehérek ellen – momentán nem is emlékszünk olyanra, hogy könnyedén átléptünk volna rajtuk! Csütörtökön sem sikerült. Ezúttal is mindössze csak egy döntetlent (1-1) értünk el ellenük, pedig a mostani Cesena finoman fogalmazva sem hasonlít arra, amelyik nemrég még az A-ban vitézkedett, mégpedig olyannyira nem, hogy éppenséggel a B-ligában való megkapaszkodás lehet a reális cél arrafelé az idei szezonban! Ennek ellenére, rózsaszín-fekete kedvenceinknek megint gondot okozott a Stadio Dino Manuzzi-ban székelő legénység legyőzése, de a 2017-es év utolsó idegenbeli meccsén gyűjtött egy ponttal legalább továbbra is éllovasok maradtunk. Ezáltal pedig, a Salernitana elleni hazai évzárón bebiztosíthatjuk a téli elsőségünket is, ha már a mögöttünk hagyott fordulóban nem sikerült!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Immár a gyorsítósávban

Mintha csak 2013 decemberét írnánk! Tíz nap eltéréssel, szombaton pontosan négy év után fogadtuk újra bajnoki meccsen a Ternana-t a Barbera-ban, és akárcsak akkor, úgy, most is egy jobbszélső góljával győztük le 1-0-ra a „rossoverdi-t.” További párhuzam a két meccs között, hogy a Morganella-góllal kiharcolt 2013-as diadal után, és a hétvégi, Rispoli-találattal elért sikert követően is a B-liga tabellájának élén állt/áll a rózsaszín-fekete csapat, és ha abból indulunk ki, hogy az a négy évvel ezelőtti, hasonlóképpen született győzelem meghatározó volt (onnantól kezdve már nem adtuk át senki másnak az első helyet) a bajnokság végkimenetele szempontjából, akkor joggal bízhatunk abban, hogy a mostani Ternana-verés is kulcsfontosságú lehet! Már csak azért is, mert a riválisok közül többen is botlottak a mögöttünk hagyott fordulóban, aminek hála, immár három pont az előnyünk a másodikkal, és négy a harmadikkal szemben! Vagyis, tényleg jó érzések kavarognak bennünk a szombati siker kapcsán!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Erre nem számítottunk!

Keveseknek adatik meg, hogy győzelmet ünnepelhessenek a legendás San Nicola-stadionban, az pedig még inkább ritka, hogy háromgólos különbséggel múlja felül bárki is a Bari-t a saját szentélyében! Bruno Tedino tanítványainak azonban sikerült véghezvinni ezt a nem mindennapi bravúrt vasárnap este, amikor a Serie B 18. fordulójának csúcsrangadóján, erősen tartalékos felállásban is képesek voltak háromszor mattolni az amúgy szintén feljutásra ácsingózó ’Kakasokat’, akiknek nem volt egyetlen válaszuk sem a rózsaszín-feketék szebbnél-szebb góljaira! Pedig előzetesen inkább arra lehetett következtetni, hogy ez egy ízig-vérig szoros csörte lesz majd, sőt, akik olvasták a Bari-bloggal közösen készített beharangozónkat, azok emlékezhetnek, hogy jelen körülmények között valamivel még a hazai csapatot tituláltuk erősebbnek… Ehhez képest, a mieink zökkenőmentes sikert arattak a nagy rangadón, ami miatt természetesen mi egyáltalán nem bánkódunk, és szerencsére, Galletti barátunkat sem viselte meg annyira kedvenc csapata súlyos veresége, hogy ne lett volna kedve közösen válaszokat keresni és találni azokra a kérdésekre, hogy miért alakult sokkal simábban a vasárnapi derbi attól, mint amit előre vártunk! Jön a Bari-Palermo összegzése, amely tehát, újfent koprodukcióban készült el!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Valamivel erősebbnek tűnik a Bari…

Az ősz, de megmerjük kockáztatni, hogy a 2017-es év legnagyobb, egyben legfontosabb rangadója előtt áll kedvenc rózsaszín-fekete csapatunk, ugyanis vasárnap délután, a feljutást csakugyan célként kitűző, és a bajnokságban ennek megfelelően is teljesítő Bari vendégei leszünk. No, igen ez a párosítás már a múlt alapján is nyugodtan kiemelt összecsapásnak titulálható, de amennyiben még a tabellára is rápillantunk, egyből szembeötlik, hogy a két csapat 17 játéknapot követően ugyanannyi pontot gyűjtött és a Parma-val kiegészülve hármas holtversenyben áll a másodosztály élén. Ilyenformán aligha lehet a vasárnapi összecsapást a bajnokság szempontjából nem meghatározónak nevezni, úgyhogy érthető, hogy az átlagosnál nagyobb felhajtás övezi ezt a találkozót, amiből sem mi, sem pedig a Bari-blog nem kívánt kimaradni! Imígyen született meg az az elhatározás, mely szerint a következő napokban „összekötöttük” az életünket régi jó barátunkkal, Galetti-vel, a magyar Bari-blog szerkesztőjével, akivel előbb közös beharangozót, a meccs után pedig majd közös értékelést végzünk! Jöjjön a koprodukció első felvonása, vagyis a vasárnapi rangadó felvezető posztja!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hol van a Barbera régi varázsa…?

Amíg a múlt héten, Avellinóban létszám-hátrányban is tudtunk gólokat lőni, addig szombaton, a Venezia elleni hazai meccsen még egy majdnem negyedórás emberfór sem volt elég ahhoz, hogy legalább egyszer bejutassuk a kapuba a labdát! Mi következik ebből? Egyrészt az, hogy a csapat képtelen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani, másrészt pedig az, hogy a hétvégén ismét a Barbera-ban veszítettünk fontos pontokat! A velenceiekkel szemben elért 0-0-val pontszámban ugyan beértük a forduló előtt még listavezető Bari-t, de a jövő vasárnapi rangadót, melyet a San Nicola-ban rendeznek majd, így sem a mieink várhatják kedvezőbb helyzetből! És nemcsak ezért kellet volna szombaton otthon tartanunk a három pontot, hanem azért is, mert akkor egy picivel elléphettünk volna a rendkívül sűrű mezőnytől, és egy esetleges Bari elleni vereséggel is maximum csak a harmadik helyre csúszhattunk volna vissza, így viszont – szélsőséges esetben – még az is benne van, hogy a 18. forduló után már csak a 8. helyen fogunk állni! De utólag már sopánkodni kár az újabb elszalasztott lehetőségért, ezért inkább foglaljuk össze, hogyan is játszottunk döntetlent a Venezia-val!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

“Nagyon fogok örülni a Palermo előtt megszerzett bajnoki címnek”

Bár az utóbbi időben már nem készítettünk beharangozókat, a szombati Palermo-Venezia (kezdés: 18 óra) meccsre most mégis összehoztunk egyet – méghozzá, reményeink szerint, egy különlegeset! Blogunk szerkesztősége, a hétvégi összecsapás előtt – mely annak fényében, hogy a tabella második helyezettje fogadja a hatodikat, nyugodtan nevezhető rangadónak is – megkereste hazánk vélhetően legnagyobb Venezia-szurkolóját, Attilát, akivel sikerült is egy rövid interjút konstruálnunk, egyfajta meccs felvezetésként! Azt tudni kell, hogy a Velence-érzelmű barátunkkal még a színvonalas Serie B magyar oldalon ismerkedtünk meg, ahol aztán az előző fordulókban gyakorta ugrattuk is egymást, ennek hatásait pedig alighanem az alábbi kérdésekben és a válaszokban is érezni lehet majd! Jöjjön tehát, ez a rendhagyó beharangozó-poszt, amellyel még inkább szeretnénk kedvet csinálni a Palermo-Venezia bajnoki rangadóhoz!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Avellino: jó hely, jó ellenfél

Furcsán hangozhat, de lehet, hogy olykor-olykor nem is tesz rosszat egy-egy vereség kedvenceinknek! Emlékezhetünk, hogy a Novara elleni hazai zakó után is rögtön észbe kaptunk, mert pár nap múlva már győztünk Carpi-ban, amellyel egy jó sorozatot (4 meccs 10 pont) is kezdtünk, és szombaton, a Cittadella-tól kapott hétfői nagy pofont követően is sikerült azonnal jól reagálni Avellinóban, ahol úgy gyűjtöttük be a három pontot, hogy több mint egy félidőn át még emberhátrányban is voltunk. A Stadio Partenio-ban aratott 3-1-es sikerrel egyfelől feledtettük a hét eleji kisiklást, másfelől pedig megmaradt az idegenbeli veretlenségünk is. Sőt, a győzelemnek köszönhetően pár óra erejéig még a tabella élén is álltunk, ahonnan végül vasárnap kora délután, a Bari-Foggia meccs 92. percében csúsztunk le! Ennyin múlott, hogy teljesen happy end-del záruljon számunkra a mögöttünk hagyott hétvége, amely után természetesen így sincs okunk siránkozni!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Black Monday

Elgondolkoztunk azon, hogy írjunk-e egyáltalán valamit a Cittadella elleni hazai 0-3-ról, mert az az igazság, hogy több mint 24 órával a lefújás után sem nagyon találunk szavakat a hétfő esti teljesítményünkre! Na ja, az elmúlt időszak jó eredményei után nem várt összezuhanást láttunk Tedino legényeitől, így az utóbbi hetekben megszokott módon nem értékelhetjük a történteket, hiszen erről a meccsről gyakorlatilag csak negatívumokat tudnánk felsorolni, abból viszont temérdeket! Annak azonban nem lenne értelme, hogy egy maratoni hosszúságú posztban ecsetelgessük, hogy véleményünk szerint mit kellett volna másként csinálni azon a meccsen, amelyre még a rémálmainkban sem szeretnénk emlékezni, ezért az alábbiakban inkább krónika-formában próbáltuk meg összefoglalni a hatalmas pofonnal felérő vereséget, amelynek következményeként egyébként, egészen az 5. helyre süllyedtünk vissza a tabellán!  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ilyen győzelmekkel lehet visszacsalogatni a szurkolókat

Először sikerült megnyerni egy olyan meccset az idei szezonban, amely az aktuális formák és a tabella alapján is rangadónak volt titulálható. Ráadásul, a Cremona-ban aratott 2-1-es győzelem értékét továbbnöveli, hogy hátrányból fordítva gyűjtöttük be a három pontot a Stadio Zini-ben, ott, ahol eddig még senki nem ünnepelhetett diadalt az ősszel. A bravúrnak pedig a jutalma is busás lett: újra a tabella élén láthatjuk kedvenc rózsaszín-fekete csapatunkat! És mivel a következő fordulóban hazai pályán fogadjuk a középmezőnyhöz tartozó Cittadella-t, él a remény arra is, hogy ezúttal egy hétnél tovább leszünk listavezetők! Erről azonban még korai elmélkedni, úgyhogy inkább visszatekintünk a Cremonese elleni nagyszerű sikerre!   Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bezzeg most betalált Brugman…

Úgy néz ki, hogy egyelőre csak pünkösdi királysággal egyenértékű volt a múlt héten megszerzett listavezető pozíció birtoklása, ugyanis a 13. forduló után már nem a mieink trónolnak a B-liga tabellájának tetején. Az élen maradáshoz nyernünk kellett volna péntek este Pescara-ban, ahol azonban csak 2-2-es döntetlenre futotta az erőnkből, ez az idegenben gyűjtött egy pont pedig kevés volt ahhoz, hogy 7 napnál tovább legyünk a dobogó legfelső fokán! Holott minden esélyünk meg volt arra, hogy győztesen hagyjuk el a Stadio Adriatico-t, de hiába alakultak jól a terveink az első félidőben, amely után még 2-1-re vezettünk, a második játékrész első percében bekövetkezett rövidzárlat végül fontos kettő pontunkba került! Összességében persze nem rossz eredmény ikszelni egy olyan csapat otthonában, amelyik tavaly még szintén az A-ligában futballozott, de a lefújás után valamiért mégis úgy éreztük, hogy egy nyerhető mérkőzést adtunk döntetlenre!   Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az öt nap alatt gyűjtött hat pont jutalma: első hely!

Élre álltunk! Egyértelműen ez a legfontosabb hozadéka az Entella felett aratott szombati 2-0-ás hazai győzelmünknek, amelyet újfent Nestorovski duplájával értünk el. A macedón csatár tehát a hétközi, Carpi-ban elért diadal után a hétvégiből is tevékeny részt vállalt, az újabb kétgólos siker pedig egészen a tabella tetejére repített bennünket! Igen, tudjuk, hogy október végén ennek még nincs nagy jelentősége, mert majd májusban, a 42. forduló után kell az első pozíciót elfoglalni, de a kedvünk és a megítélésünk azért mégiscsak más úgy, hogy listavezetőként várhatjuk a soron következő összecsapást! Amelyre egyébként már péntek este sor kerül, hiszen akkor lépünk majd pályára a tavaly még szintén élvonalban jegyzett Pescara otthonában, ahol szép kihívás lesz megőrizni az elsőségünket! Mindenekelőtt azonban, pár pontban tekintsünk vissza az Entella elleni találkozó történéseire!   Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kárpótlással is felérő Carpi-verés

Hosszú sorozatot sikerült megszakítanunk kedden a Carpi otthonában, hiszen 2016. december 18.-a után nyertünk újra idegenben bajnoki meccset! Bizony, utoljára még Genova-ban (4-3) ünnepeltünk vendégként diadalt, és akkor aligha gondoltuk, hogy legközelebb csak 310 nap múlva emelhetjük a magasba a kezünket az otthonunktól távol, mint ahogy, arra sem nagyon számítottunk, hogy a Serie B-ben is egészen október végéig kell várnunk az első idegenbeli győzelmünkre! Mindezek ismeretében, alaposan felértékelődik a Carpi-ban elért, összességében magabiztos 3-1-es hétközi siker, főleg úgy, hogy az elmúlt években nem nyerni jártunk az Emilia-Romagna vidéken található klub katlanjába! Ráadásul, Tedino fiai ezzel a három ponttal nemcsak kárpótoltak bennünket a szombati, Novara elleni hazai vereségért, hanem újra felléptek a dobogó legalsó fokára is! Jöjjön a Carpi-Palermo visszatekintője!    Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Legalább lekerült a vállakról a veretlenség terhe…

Hetek óta benne volt már a pakliban, hogy előbb-utóbb belebotlunk egy olyan csapatba, amely nem félve lép majd pályára ellenünk, hanem úgy, hogy tisztában van minden gyengeségünkkel! Nos, ez a csapat a Novara lett, amelyik a Serie B 10. fordulójában okos játékkal, két kontragólnak köszönhetően, végül is simán, 2-0-ra győzött a Barbera-ban, megmutatva mindenkinek, hogy közel sem verhetetlen ez a mostani Palermo! Hát ja, azzal azért mi is tisztában voltunk az első kilenc forduló alapján, hogy vannak hiányosságai a Tedino-alakulatnak, főleg támadásban, és nyilván tudta ezt az immár novarai sikerekért dolgozó, ám a rózsaszín-feketéket a múltja miatt minden szempontból kiválóan ismerő Eugenio Corini is, aki megértette, valamint meg is valósította a játékosaival, hogy stabil védekezéssel és akár egy jól végigvitt kontrával le is győzhető a szicíliai gárda. Amiatt persze, aligha bánkódnak Novara-ban, hogy végül két ütést is bevittek ily módon a mieinknek szombaton, számunkra viszont elkeserítő volt újfent azt látni, hogy mennyire impotens a támadójátékunk!   Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ezt sem kell kudarcként megélni

A szezon előtt, valamint az azóta eltelt fordulók alapján a szakértők többsége, plusz Bruno Tedino is a Frosinone-t tartotta a Palermo legnagyobb kihívójának a másodosztályban, ám amikor majd jövő májusban vagy júniusban visszatekintünk a B-liga 2017-18-as idényének legjobb meccseire, a két bajnokesélyesnek tartott csapat első egymás elleni ütközetét biztosan nem soroljuk majd oda! Az ugyanis, elég látványtalanra sikeredett, mert nemhogy gól, de még nagyon esemény sem volt az új Benito Stirpe-stadionban – hacsak a 83. percben érvénytelenített Rispoli-gólt meg nem említjük! Na, arról még lehetne beszélni, hogy végül miért annullálták a játékvezetők, másról viszont nem nagyon! Hogy azért mégse tudjuk le ennyivel a frosinone-i kirándulásunkat, az alábbiakban megpróbáltunk néhány dolgot összeszedni erről az újabb idegenbeli 0-0-ról!   Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sopánkodjanak csak a pármaiak

Döntetlen és döntetlen között is óriási tud lenni a különbség, mert amíg egy héttel ezelőtt puffogtunk az Ascoli Piceno-ban tétova játékkal elért 0-0 miatt, addig a vasárnapi, Parma-val szembeni hazai 1-1 után mégis elégedettek vagyunk! Mégpedig azért, mert egyfelől most viszonylag jól játszottunk, amit az is mutat, hogy a válogatottakban szereplő játékosaink nélkül, úgymond tartalékosan felállva, bő 60 percen át vezettünk is a majdhogynem legjobb összeállításában játszó, és mindenáron győzni akaró Parma ellen, másfelől pedig ezzel az újabb egy ponttal még előre is léptünk a tabellán! Bizony, a többi meccs eredménye úgy alakult a 8. fordulóban, hogy immár a 2., vagyis egyenes ágon feljutó pozícióban vagyunk, így aztán tényleg nincs okunk panaszkodni az elmúlt játéknapon történtek miatt! Nem is tesszük, inkább visszatekintünk a vasárnapi eseményekre – egy újfajta posztban!   Egy kattintás ide a folytatáshoz….